Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)
POÓR JÁNOS Buda, Pest, Óbuda a 18. században
váló tetszéssel" fogadta. Az év végén megszületett az alapítólevél, 1803. augusztus 20-án pedig már meg is nyílt a könyvtár. Az ünnepélyes megnyitóra később, december 10-én, a nádor jelenlétében került sor. Az alapítónak joga volt a gyűjtemény gyarapítására, kikötötte, hogy az anyag nem keverhető össze az Egyetemi Könyvtár állományával, s joga van a könyvtár őrének kinevezésérc. Hasonlóan az Egyetemi Könyvtárhoz, a Széchényi Könyvtár is kötelespéldány-jogot kapott. Az 1807-es budai országgyűlés megemlékezett Széchényi Ferenc adományáról, amellyel ő— így a törvénycikk szövege — „egy fölállítandó nemzeti múzeum alapjait dicséretes buzgósággal lerakta" (24. törvénycikk). A Nemzeti Muzeumot a következő évben az 1808. évi országgyűlés állította fel (8. törvénycikk). Céljaira a nádor kezdeményezésére már megelőzően — közadakozásból — jelentős összeg gyűlt össze. Nemcsak a könyvtár, hanem a múzeum anyagának a legértékesebb részei is Széchényi-adományból származtak. A múzeum ügyeit — a már befolyt és a még várható pénzek kezelését, épület emelését — a törvénycikk József nádor gondoskodására bízta. A Széchényi Országos Könyvtár de facto az 1808-ban felállított Nemzeti Múzeum része volt, bár viszonyuk nem volt pontosan tisztázva. Széchényi jogai mindenesetre csorbultak. Ellentétben az alapítólevélben foglaltakkal, a könyvtárőr kinevezésének jogát a nádor elvette tőle. 66 66. Berlúsz Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár története 1802-1867. Bp, Országos Széchényi Könyvtár, 1981. 110. old. A könyvtár 1803-ban még a pálos kolostorban nyílt meg, ahol akkor éppen a kúria is székelt. 1807-ben átköltöztették a szomszédos Nagyszeminárium épületébe, ahol a Nemzeti Múzeum anyaga is helyet kapott majd. Az első emeleten voltak a könyvtár, a másodikon a természettár, a harmadikon a régiségtár gyűjteményei, s mint volt róla szó, ekkoriban itt működött már a pesti egyetem három kara is. Az elhelyezés tehát itt sem volt megfelelő. A gyűjtemények elhelyezésének ügyét megoldani akarván, Grassalkovich Antal már 1808-ban telket adott a Nemzeti Múzeum egy leendő, méltó épületének. Pontosabban: a városfalon kívül telket adott az egytemi füvészkertnek, a füvészkertet pedig (a ferences kolostor mellett) átengedte a múzeumnak. A majdani Nemzeti Múzeum azonban végül nem ott épült fel. A füvészkertet 1813-ban eladták, az árából pedig megvásárolták a múzeum mai épülete helyén, az Országúton (ma Múzeum körút) álló Batthyány-villát. A gyűjtemények hamarosan ide költöztek be, 1817ben a könyvtár is. A végleges, ma is álló múzeumi épület csak jóval később, 1846ra készült el. Nagy előrelépést könyvelhetett el a 19. század elejére a budai és pesti színjátszás is. Pesten 1774 óta a Duna-parti, a mintegy 500 néző befogadására alkalmas Rondellában, 67 a Rondella (ma Régiposta) titca végében került sor színielőadásokra, de erről Hoffmannsegg gróf joggal jegyezte fel, hogy „kicsiny, sötétes és alkalmatlan". 67. Kádár Jolán: A budai és pesti német színészet története 1812-ig. Bp, Pfeifer Ferdinánd Könyvkereskedése, 1914.12-13. old.
