Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

Névmutató

László, <53£7Z/(1040-1095), Árpád-házi magyar király. Lázár Mária (1895-1983), színművész. A Vígszínház tagja. Laziczius Gyula (1896-1957), nyelvész és irodalomtörténész. Lechner Ödön (1845-1914), építész. A szecesszió képviselője, a magyaros építészeti stílus megteremtője. LénerJenő(1894—1948), hegedűművész. 1919-ben alapította meg világhírű vonósnégyesét. 1923-ban előbb Angliába, majd az USA-ba emigrált. LisztFerenc{ 1811-1886), zongoraművész, zeneszerző. 1875 és 1886 között a Zeneakadémia elnöke. Losonczy Géza (1917-1957), újságíró, politikus. A Rákosi-korszakban koncepciós perben elítélik; szabadulása után Nagy Imre szűkebb köréhez tartozó pártellenzéki politikus. 1956-ban a Magyar Nemzet főmunkatársa, a Nagy Imre-kormány államminisztere. Romániába internálják. Vizsgálati fogságban hal meg Budapesten. Lotharingiai Ferenc (1708-1765), német-római császár (1745-1765), Alária Terézia férje. Lukács György (1885-1971), filozófus, politikus. 1919-ben közoktatási népbiztos. 1919-ben Bécsbe emigrál, majd Berlinben és Aloszkvában él. 1945ben hazatér, és az AIKP vezető ideológusa lesz. 1949-ben eltávolítják a közéletből. 1956-ban a második Nagy Imre-kormány népművelési minisztere. Romániába internálják. Hazatérése után tudományos munkásságot folytat. Madách Imre (1823-1864), író, drámaíró. Malenkov, GeorgijMakszimilianovics (1902-1988), szovjet politikus. 1953 és 1955 között a Szovjetunió miniszterelnöke, 1955-57-ben miniszterelnökhelyettes. 1946-57 között az SZKP KB (Elnökség) tagja. Maiéter Pál (1917-1958), hivatásos katonatiszt. A második világháborúban szovjet fogságba kerül; partizán lesz. 1945-től a Honvédelmi Minisztérium