Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

ÁGOSTON GÁBOR A kezdetektől a török uralom végéig

A dzsámik körül lassan kialakultak a muszlim városok jellegzetes negyedei, a mahallék. A dzsámik mellett elemi (mek­teb) és középiskolák (medresze), szegény­konyhák és fürdők épültek. Lassan meg­jelentek a kézművesek műhelyei és a ke­reskedők boltjai is, a nagyobb városokban szakmánként elkülönülve. Budán külön utcájuk volt a csizmadiáknak, fazekasok­nak és rézműveseknek. A mai Mátyás­templom előtti téren állt a bedeszten, a fe­dett vásárcsarnok. A város állandó kézmű­veseinek és kereskedőinek itt voltak a rak­tárai és árusítóbódéi. A vándorkereskedők a karavánszerájokban vertek tanyát hosz­szabb-rövidebb ideig. Ez a keleti világ idegennek tűnt azok­nak a nyugati utazóknak, akik néhány év­tizeddel korábban Budán jártak. A törökök nemcsak az utcákat építették be bódéik­kal, de befalazták a templomok és lakóhá­zak ablakait is. A török és a nyugati forrá­sokban is visszatérő kép a lassú, de min­denütt észlelhető pusztulás. „A házak sor­ban egymás után beomlanak. Építkezés­nek nyoma sincs, legfeljebb annyi, hogy a lakó meghúzhassa magát az eső és hó elől. A nagy, tágas termeket, szobákat istálló­szerűén, kőből-agyagból-fából összeeszká­bált cellák tömegére darabolták fel. Pin­cékre nincs szükségük; ezeket szeméttel töltötték meg. Saját házának senki sem ura ÍA- „44 es gazdája. Ne feledjük azonban, hogy a középkori Magyar Királyság hajdani fővárosa a török időkben csak egy volt a birodalom tarto­mányi központjai közül, majd 1500 kilo­méterre a birodalom kulturális központjá­tól. S ahogy nőtt a távolság Isztambultól, úgy lettek egyre kisebbek és szürkébbek az épületek, úgy jutott egyre kevesebb pénz a budai dzsámik és középületek épí­tésére. S ne feledkezzünk meg a háborús viszonyokról: „Ugyan minek építkez­nénk? Hiszen egyszer csak itt teremnek a keresztények, és összelövöldözik az egé­szet. Inkább pénzünk legyen, amit köny­nyen és bármikor magunkkal vihetünk" — mondták a budai törökök 1605-ben egy már hónapok óta közöttük élő német szol­gának. 45 Persze mindez aligha vigasztalhat­ta Buda lakóit, akik 145 éven át török ura­lom alatt élve kénytelenek voltak végig­nézni városuk lassú pusztulását. 44. Hans Dernschwamm: Erdély, Besztercebánya, Törökországi útinapló. Bp., 1984.498. old. 45. Idézi: Ágoston Gábor: A hódolt Magyarország. Bp., 1992. 134. old.

Next

/
Thumbnails
Contents