Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)
VARGA LÁSZLÓ Várostörténet: 1945-1956
tak, ahol összeült a kommunista párt vezető testülete, a Politikai Bizottság. Úgy döntöttek, hogy betiltják a diákok tüntetését. Ennek megfelelően a Rádió 12.53kot bejelentette, hogy a belügyminiszter nem engedélyezte a Lengyelország iránti szolidaritási tüntetést. 41 Közben az ELTE központi épületében összegyűltek a budapesti egyetemek és főiskolák képviselői, és néhány vidéki egyetem is képviseltette magát. A tiltó rendelkezés ellenére egyhangúan a tüntetés megtartása mellett döntöttek. A Petőfi Kör és a Magyar írók Szövetsége a pártközpontban követelte a tüntetés engedélyezését. A két delegáció merev elutasításba ütközött. Kopácsi Sándor rendőrfőkapitány, aki esti tagozatos hallgatóként maga is az ELTE Jogi Karának diákja volt, megüzente viszont a jogászoknak, hogy a rendőrök nem lépnek föl erőszakosan az egyetemisták ellen, ha azok a tilalom ellenére tüntetnek. A betiltással még a politikai rendőrség munkatársai sem értettek egyet. Álláspontjuk szerint „semmi olyan intézkedés nem történt sem a párt, sem a kormány részéről, amellyel a tüntetést, ha a betiltás ellenére is felvonulnak, meg lehet akadályozni". 43 Piros László belügyminiszter a tiltó döntésről tájékoztatta közvetlen munkatársait. Helyettesei és Kopácsi Sándor Budapest rendőrfőkapitánya közölték vele, hogy sem az ÁVH, sem a rendőrség nem rendelkezik a tüntetés leveréséhez szükséges eszközökkel. 44 A belügyminiszter er41. Kenedi János szerk.: A forradalom hangja. Magyarországi rádióadások 1956. október 23.—november 4. Bp., Századvég-Nyilvánosság Klub, 1989.18. old. 42. Révész László visszaemlékezése. In Goszîonyi, Peter (szerk.) Histoire du soulèvement hongrois 1956. Saint-Just-La-Perdue, ről haladéktalanul értesítette Gerőt, majd a Politikai Bizottság ennek hatására hozzájárult a tüntetéshez, sőt egyenesen utasították a pártalapszervezeteket, hogy minél több kommunista vonuljon ki az egyetemistákkal az utcára, és „próbálják a hangulatot megváltoztatni" 45 . A Rádió 14.23-kor jelentette be, hogy a belügymi,,, .. ,46 mszter mégis engedélyezte a tüntetést. A Műszaki Egyetemen a belügyminiszter-helyettes jelentette be a még a tilalom ellenére gyülekező diákoknak, hogy a miniszter a korábbi közléssel ellentétben végül engedélyezte a tüntetést. Ezt követően az egyetemisták a professzoraikkal kötött megállapodásnak megfelelően némán, zárt sorokban vonultak a budai oldalon a Bem tér fele. Pontos tervet dolgoztak ki, nemcsak az útvonalra, hanem a Bemszobor megkoszorúzásának módjára is. A pesti oldalon, a Petőfi-szobornál Sinkovits Imre, az egyik legismertebb fővárosi színész szavalta el a bölcsészeknek Petőfi Sándor versét, az 1848-as forradalom hangulatát felidéző Nemzeti dal-t. Már a város szívében, a Kálvin térnél tartott az egyetemisták másik nagy csoportja, amikor megérkezett a tüntetés engedélyezésének a híre. Az írószövetség elől szintén már korábban elindult az ott gyülekező tömeg. A katonai Petőfi Akadémia hallgatói, bár csak egyénileg engedélyezték számukra a részvételt, zárt, katonás sorokban, forradalmi dalokat énekelve érkeztek a Bem térre. A többi katonai akadémia fiataljai is sorban 1 966. 43. MSZP Politikatörténeti Intézet Levéltára (PIL) 867. f. 1 /s-l 86. 44. Kopácsi Sándor: Életfogytiglan. Budapest, 1989.97-98. old. 45. PIL 867. f. l/r-131 46. A forradalom hangja, 18. old.
