Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

VARGA LÁSZLÓ Várostörténet: 1945-1956

korlátozni a budapesti letelepedéseket. A szükséges engedélyt általában csak munkavégzéshez adta meg, s a rendelet megszegőit 1 év börtönnel fenyegette meg. A gyakorlatban azonban — amint azt az előbbi számok is jelzik — az adminisztratív korlátozás teljesen eredménytelen maradt. A Budapestre irányuló nagyméretű migráció, az egyre nyomasztóbb lakáshiány ellensúlyozására a Népgazdasági Tanács 1950 közepén úgy döntött, hogy mivel 200-220 ezer nyugdíjas és kegydíjas él a fővárosban, ezeket „önkéntes alapon" vidékre kell költöztetni. A Budapesti Tanács VB több ízben foglalkozott a kérdéssel, de a megvalósítás végül teljesen kudarcba fulladt.

2 1945. január 21-én a Alagyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai, nevezetesen a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP), a Alagyar Kommunista Párt (A1KP), a Alagyarországi Szociáldemokrata Párt (A1SZDP), a Nemzeti Parasztpárt (NPP) és a később csatlakozó Polgári Demokrata Párt (PDP) megalakította a főváros önkormányzatát, a Budapesti Nemzeti Bizottságot, amely a kisgazda ("sorba Jánost választotta meg Budapest polgármesterévé. Az erőviszonyok gyors eltolódását jelezte, hogy 1945. április 2-án, amikor kiegészítették a Debrecenben működő Ideiglenes Nemzetgyűlést a főváros küldötteivel, a kommunista párt, a szociáldemokrata párthoz hasonlóan, a képviselők 24 százalékát delegálhatta, s így a két munkáspárt a szakszervezetek által delegáltakkal 2. Források Budapest Múltjából (FBM) V/A köt. Szerk.: Gáspár Ferenc, Szabó Klára. Budapest Főváros Levéltára, 1985.18. old. együtt a fővárosi képviselők kétharmadát adta. Hasonló változások zajlottak le, amikor május 16-án létrejött az említett pártok delegáltjaiból Budapest Ideiglenes Törvényhatósági Bizottságának Közgyűlése, amely ennek megfelelően most mára kommunista Vas Zoltánt választotta polgármesternek. 1945. szeptember 5-én, megalakulása óta először, újra összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, most már Budapesten, s elfogadta a választójogot szabályozó 1945. évi VIII. törvényt. Ez a 20. életévhez kötötte a választói jogokat, az antifasiszta fegyveres ellenállásban résztvevők számára pedig a 18. életév betöltéséhez. Kizárta ugyanakkor a háborús bűnösökön túl gyakorlatilag a két világháború közötti szinte teljes politikai elitet. Ettől csak némileg tért el a törvényhatósági választásokat szabályozó rendelet, amelynek alapján 1945. október 7-én tartották meg a törvényhatósági (önkormányzati) választásokat Budapesten. Törvényhatósági választások Budapesten 1945. október 7. Választásra jogosult 644 410 Szavazott 587 629 Érvényes 584 044 FKgP 295 187 121 mand. MKP - SZDP 249 711 103 mand. PDP 22 292 9 mand. NPP 11 741 5 mand. MRP

4 5 013 2 mand. 3. Ebből az osztozkodás során 52 mandátumot kaptak a kommunisták, 51-et a szociáldemokraták.