Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

LACKÓ MIKLÓS A két világháború között

egyetem működött. A népművelési hálózat 39 kultúrházzal rendelkezett a harmincas évek közepén; ez a szám a későbbiekben, főleg a nagyüzemek új kultúrházai révén, jelentősen emelkedett. A szakszervezetek továbbra is a munkáskultúra támaszai maradtak, lassan előrehaladt modernizálódásuk is, a harmincas évek végétől erősebben kapcsolódtak a nemzeti kultúrához. Alinclez azonban hanyatlásukat nem tudta ellensúlyozni. A nagy múzeumok, a nagy könyvtárak is a fővárosban koncentrálódtak. Ezek közül itt most csak azokat emeljük ki, amelyek közvetlenül Budapesthez kapcsolódtak, s a főváros irányítása alatt álltak. Mint kifejezetten fővárosi múzeum, 1919 után is két jelentős intézmény emelkedett ki: Budapest Történeti Múzeuma és az Aquincumi Múzeum. Az első továbbá is a főváros történetére vonatkozó anyagokat gyűjtötte, a másik a római emlékeket. Rajtuk kívül tárgyalt korszakunkban talált otthont a belvárosi Károlyi palotában a Székesfővárosi képtár (1933), s ugyancsak itt kapott helyet Liber Endre alpolgármester, Sipőcz Jenő főpolgármester, Szendy Kálmán alpolgármester és Ilovszky János tövényhatósági bizottsági tag a Bazilika előtt 1935 „... a polgári-szociáldemokrata oldalt a fővárosi sajtónyilvánosság zöme is támogatta. "