Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

ÁGOSTON GÁBOR A kezdetektől a török uralom végéig

Hunyadi Mátyás alatt a kulturális élet központja már a király híres budai palotája, a magyarországi korai reneszánsz művészet és humanizmus fellegvára. A magyarországi reneszánsz meglepően korán, az északi országokat megelőzve jelentkezett, s közvetlenül a nagy itáliai kulturális központokból — főként Firenzéből — kapott állandó utánpótlást. Ebben nagy szerepe volt az uralkodó személyes érdeklődésének, valamint a Beatrixszal 1476-ban kötött házasságának, melynek következtében itáliai humanista kapcsolatai felerő35 södtek. Mátyás egyik legjelentősebb alkotása híres könyvtára, a király személyes könyvtárából kifejlesztett Bibliotheca Corviniana, amely a budai királyi palota Dunára néző oldalán, a királyi kápolna mellett kapott helyet. A könyvtár állománya a királyi kápolna és a királyné könyvtárával együtt mintegy 3000-3500 kötet lehetett, kb. ugyanannyi, mint ekkoriban a vatikáni könyvtáré, s jóval több mint a Mediciek 1000, vagy az urbinói herceg 1100 kötetet számláló könyvtáráé. A Bibliotheca a Szentírás és a teológiai irodalom mellett számos ókori, középkori és kortárs történeti, földrajzi, filozófiai, csillagászati, természettudományos és orvosi szakmunkát őrzött, de megtalálhatóak voltak benne a kortárs építészeti és hadászati művek is. Különösen értékesek voltak a görög kódexek, amelyekből Európában vélhetőleg Mátyás rendelkezett a legtöbbel, s amelyek az itáliai könyvtárakban is ritkaságnak 35. Mátyásról, mecénási tevékenységéről és a magyarországi reneszánsz kultúráról Id. általában: Balog Jolán: Die Anfänge der Renaissance in Ungarn-Mathias Corvinus und die Kunst. Graz, 1975., uő: Mátyás király és a művészet. Bp., 1985. és számítottak. Jóllehet a kódexeket Mátyás főként Itáliában másoltatta, Budán is működtetett másoló és könyvfestő, valamint könyvkötő műhelyt. A budai miniátorműhelyben számos itáliai — főként firenzei — mester dolgozott, akik nemcsak a királyi könyvtár, de a főpapok és főurak könyvtárai számára is dolgoztak. A könyvkötő műhelyben készültek a híres Corvin-bőrkötések. A könyvtár könyvtárosai a kor ismert humanistái — főként olaszok — voltak: Galeotto Marzio és fia, Taddeo Ugoleto, Antonio Bonfini, Felix Ragusanus és a német Joannes Regiomontanus.

36 2.5. A város lakói A három város lakosságszámának megállapítása több szempontból is gondot jelent. A források csak a lakosság egy részét tartalmazzák. A városi polgárokon kívül ugyanis a 15. század végére a királyi udvar méltóságvisclői nagyszámú kíséretükkel és szolgahadukkal az év nagy részét már Budán töltötték. Rövidebb-hosszabb ideig ugyancsak Budán tartózkodtak az országgyűlésekre, bírósági ülésszakokra (az úgynevezett oktávákra) érkezett nemesek is. A mezei munkák idején viszont jelentősen megcsappant mindhárom város lakossága. Mindezeket figyelembe véve Kubinyi András úgy vélte, hogy a Jagelló-kor közepén Buda lakossága Lógóddal és Felhévízzel együtt 12-15 ezer, Pesté, külvárosaival együtt pedig 10 ezer körül lehetett. ObuMatthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn. Schallaburg, 1982. Katalog der Ausstellung. Wien, 1982. 36. A könyvtárra Id. Csapodi Csaba: The Corvinian Library. History and Stock. Bp., 1973.