Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

LACKÓ MIKLÓS A két világháború között

A két világháború között LACKÓ MIKLÓS Demográfiai változások: népességszám, vándormozgalom, vallási megoszlás Az első világháború utáni korszak új, a korábbinál súlyosabb feltételeket teremtett az ország és benne Budapest számára. Az előző évtizedekre jellemző rendkívül dinamikus fejlődés megtorpant, és súlyos válságokkal terhes korszaknak adta át a helyét. Az ország egy belülről aláaknázott, de jelentős előnyöket biztosító nagy politikai egység, az Osztrák-Magyar Alonarchia keretéből szakadt ki és vált teljesen önállóvá. A dualista monarchiához tartozásnak a magyar polgárosodásra gyakorolt pozitív hatásai ma már közismertek. Ehhez csak azt fűzhetjük hozzá, hogy a cseh terület mellett és után (1867-től) Magyarország volt a monarchiái keretek másik fő gazdasági haszonélvezője. Mint ismeretes, a háború után az ország területe a régi terület egyharmadára, lakossága a korábbi 42 százalékára csökkent. A trianoni békeszerződés (1920), mely a többségükben más nemzetiségek lakta vidékek mellett hárommilliónyi magyar lakosságot, számos, nagyobbrészt magyar népességet tömörítő várost is a környező új országokhoz csatolt, súlyos nemzeti sérelmeket okozott, s több szempontból módosította az ország társadalmi-gazdasági struktúráját is. Ez a struktúraváltozás Budapest megnőtt szerepével járt együtt. Az új országterület, noha több jelentős város, így Kolozsvár, Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Arad, Újvidék és sok kisebb, de társadalmi és kulturális szempontból fontos város, például Szabadka, Nagybánya, több felvidéki bányaváros a határon kívülre került, gazdasági szem-