Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

ÁGOSTON GÁBOR A kezdetektől a török uralom végéig

már nemcsak az ország fővárosa, hanem királyi rezidencia is volt. Tovább növelte Buda jelentőséget, hogy az egyre rendszeresebbé váló országgyűléseket is jobbára Budán, vagy a várossal átellenben, a Duna bal partján fekvő Pesten, illetve a Pest melletti Rákos mezején tartották. A királyi tanácstagok, főpapok és főurak házakat vásároltak Budán, és az országgyűlésekre érkező nemesek is a városban szálltak meg. Itt futottak össze az országot behálózó kereskedelmi utak is, s itt tartották a legfontosabb országos vásárokat. Budának ez a központi szerepe 1541-ig, a város török kézre kerüléséig tartott." 2.1. Budapest a honfoglalás idején A honfoglaló magyar törzsek 895 és 900 között vették birtokukba a Kárpát-medencét. A mai Budapest területe és környéke a két vezér, a kendé-nek vagy kündü-nek hívott szakrális főfejedelem, és a tényleges hatalmat gyakorló gyula birtoka lett. Kurszán kende a római Aquincum, a mai Óbuda területén rendezte be téli szállását (nyári szállása a Csallóközben volt), míg Árpád gyulá-nzk a Csepel-sziget szolgált nyári szállásul (Árpád téli szállása Pécs környékén volt).'

2 Óbuda minden tekintetben alkalmas volt fejedelmi szálláshelyül. Még állott a római katonai amfiteátrum, amely Kurszán vára néven a szakrális fejedelem központja ír Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok. Bp., 1993.56-57. old.; Altmann Julianna et al.: Medium Regni. Bp., 1996.5-8. old. 12. Györffy György: King Saint Stephen of Hungary. Boulder, Colorado, 1994.22-23. old. 13. Györffy György: Kurszán és Kurszán vára. A magyar lett, s amelynek falai kellő védelmet nyújt13 • hattak a fejedelemnek és népének. A védelmet fokozta a terület előnyös földrajzi helyzete is: a keletről fenyegető besenyő támadások ellen a Duna biztosította a területet. A legközelebbi dunai átkelő a Kurszán várától északra fekvő két Megyer nevű település között volt: a Duna folyása itt volt a leglassabb, és a zátonyokkal tarkított folyószakasz itt kedvezett leginkább a nomádok tömlőkön, bőrcsónakokon történő átkelésének. A megyeri révtől a Duna jobb partján dél felé vezető út a hegy és a folyó közelsége miatt Óbuda területén szűkült le, amely megkönnyítette az ellenőrzését. Ugyancsak ez biztosította a nyugati ellenség, a frankok elleni védelmet. A fejedelmi téli szállást ők is csak a Duna menti szorosutakon keresztül közelíthettek meg. Kurszán halála (904) után a főhatalmat magához ragadó Árpád foglalta el a szakrális fejedelem szállásterületeit, amit az is bizonyít, hogy Árpádot az óbudai hegyoldalban temették cl, s később a dinasztiaalapító tiszteletérc itt emelték Fehércgyháza királyi lvápolnáját.

14 A majd 50 km hosszú és 5-6 km széles Csepel-sziget alkalmas nyári szállásnak bizonyult Árpád és népe számára, ahol a fejedelem ménesét tarthatta. A sziget a későbbiekben az Árpád-házi királyok lovainak őrzőhelye és kedvenc vadászóhelye volt. Jelentőségét növelte, hogy a szigettől délre volt a térség másik fontos dunai átkelőhelye, a szigetfői (rácalmási) rév. fejedelemség kialakulása és Óbuda honfoglaláskori története. In: BpRU. 1953.9-34. old., különösen 18. old. 14. Györffy György, Budapest története az Árpád-korban. In: Gerevich László szerk.: Budopest története 1.251-258. old. (a továbbiakban: Györffy: Budapest története az Árpád-korban).