Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

VÖRÖS KÁROLY A világváros útján: 1873-1918

Előszó Az 1849-től 1873-ig terjedő közel negyedszázadban a levert szabadságharc és a polgári forradalom fővárosa az ellenforradalom átmeneti felülkerekedése ellenére ismét egész Magyarország gazdasági, politikai és kulturális központjává emelkedett. E folyamat végén, 1873-ban, az 1849-ben néhány hétre már egyesített három város (Pest, Buda és Óbuda) immár végleges egyesítésével megszületett a modern Budapest. â »1/ / / / Az 1873-tól 1896-ig eltelt ugyancsak köri VllUUVürUb UIIUs zel negyedszázadnyi időszakban a város ki1 teljesítette mindazokat a gazdasági, politiI 1 918 ^

S ^

u

'

tun

^'

s funkciókat, amelyek országos központjaid 1873-ban, a városok egyesítésével megteremtették. Budapest ekkor igazi nagyvárossá lett, s a periódus záróhatárán, 1896-ban, a honfoglalás ezeréves fordulóját ünneplő ország ragyogásáVOROS KÁROLY Dan mutatkozott be látogatóinak és lakosainak — és e ragyogás mögött valós értékek is voltak. A magyar kapitalista fejlődés i. Budapest történetének az 1873. évi városegyesítéstől az 1918. évi polgári demokratikus forradalomig tárgyaló fejezetét alapvetően Vörös Károly: Előszó; Budapest megszületése.; A fővárostól a székesfővárosig 1873-1896.; A világváros útján 1 896-1 918. In: Budopest története, IV. köt. Budopest története o márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig. Szerk.: Vörös Károly, Bp., 1978.7-8., 31 1-775. old. című szövegeiből jelen kiadvány szerkesztési elveinek alapján összeállította: Vörös Boldizsár. Jelen kiadvány terjedelmi kötöttségei nem tették lehetővé számos fontos rész-összefüggés bemutatását, így pl. az elővárosok helyzetének részletesebb ábrázolását. E szöveg jegyzeteiben a Vörös Károly által készített jegyzetekből csak a legáltalánosabb, összefoglaló jellegű munkák szerepelnek. Az összeállító jelen kiadvány számára írt kiegészítő jegyzetei „(V. B.)" megjelöléssel vannak elkülönítve az eredeti jegyzetanyagoktól.