A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)

RÉGEN VOLT - PREISICH GÁBOR A budapesti Városháza kibővítésének tervpályázata 1940-ben

41.978/1939-XV. B. M. sz. rendelet útján történt meg. Ezek után — az akkori rendelkezések értelmében, amelyek nagyobb közületi beruházások esetében tervpályázatok tartását írták elő — lehetővé vált a 247 654/1939-XIII. pm sz. alatti „A Központi Városháza újjáépítésének eszmei és az üzemei székházak 1:200 méretarányú tervvázlataira" — ezzel a két világháború között tervezett legnagyobb szabású budapesti középület építésére vonatkozó — tervpályázati hirdetmény kibocsátása. Hatvan év távlatából erre a határozatra visszatekintve, elsősorban annak időpontja, 1939 júliusa és a tervpályázat beadásának határideje 1940., január 12-e tűnik szembe. A második világháború kitörésének idején hallatlan optimizmus kellett ahhoz, hogy egy olyan építkezés előkészítésébe belevágjanak, amely a tervezet szerint is nyolc évet vett volna igénybe. Vajon remélhető volt-e, hogy Magyarország kimarad a várható világégésből? Ebben az optimizmusban egyébként e sorok írója is osztozott, amikor — a díjazás minden reménye nélkül — a nagy pályázatra beadta saját pályatervét. Érdekes kérdés, hogy hogyan került egyáltalán sor erre a döntésre, a két világháború közötti legnagyobb — bár meg nem valósult — budapesti középület építésének az elhatározására. Melyek voltak azok az előzmények, amelyek az akkori fővárosi adminisztráció és a városatyák szemében ezt az építkezést és a velejáró óriási anyagi megterhelést indokolták, sőt szükségesnek mutatták? Hogy ezt a kérdést megválaszolhassuk, át kell tekintenünk az előzményeket; a pesti városháza — vagy városházák — történetét, és azt is, hogy miért maradt évtizedekig kihasználatlan a városháza nagy telkének Károly király úti frontja. 2. Az előzmények Az 1686-ban a töröktől visszafoglalt Buda és Pest első építkezései elsősorban egyházi és katonai célokat szolgáltak. Ezek mellett más közületi építkezésekre viszonylag kevés anyagi eszköz maradt. Ezek között legjelentősebb a budai városháza, amelynek építését öt középkori lakóház helyén Veneria Ceresola tervei szerint 1692-ben kezdték meg. Az első tanácsülésre az új épületben 1710-ben kerülhetett sor. 1713-ban emeletráépítéssel bővült. Az épület ma is a budai Szentháromság tér egyik legszebb műemléke. A Budánál sokkal jelentéktelenebb Pesten csupán 1702-ben kezdte építeni a Szűz Mária Plébániatemplom (ma: Belvárosi Plébániatemplom) melletti akkori Főtéren a földszintes pesti városházát Pauer építőmester. Az összerepedezett épületet és tornyát 1755-ben Schelb József és Mayerhoffer András építette át. Az ekkor már egyemeletes épület a város növekedésével egyre szűkebb lett, az 1838-as árvíz során súlyosan megrongálódott. Helyreállítva 1842-ben második, 1863-ban harmadik emeletet húztak rá Hild József klasszicista tervei szerint. Főpárkánya felett szobordíszek álltak. Középütt kiemelkedő négyszegletes tornyával a régi városközpont domináns eleme volt. 1900-ban — az Erzsébet-híd építésével kapcsolatos rendezés