A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)

RÉGEN VOLT - PREISICH GÁBOR A budapesti Városháza kibővítésének tervpályázata 1940-ben

A budapesti Városháza kibővítésének tervpályázata 1940-ben PREISICH GÁBOR „Mi lett az 1940-es városházi pályázatok­kal? Mindmegannyi bizantinikus szörny, Ba­bilon-torony hivatalnokoknak. Micsoda impo­záns tubusok és tornyok, tömegarányok és súly­pontok! Rémisztő újkori lovagvárak a belvá­rosban. Pogány Móricz, a felsőmagyarországi­ba oltott mezopotám pártázatos házakkal az irtóztató méretű köztereken, az Olgyay test­vérek, Preisich Gábor, Váczy Hübschl Kálmán, Kertész K. Róbert, Weichinger Károly és a többi álmodozó hiába vetette papírra irtóztató elkép­zeléseit, szerencsére minden maradt a régiben, ezek a tervek nem valósultak meg. " (Bodor Fe­renc: A megépítheteden város. Budapesti Negyed, 1. évf. 2. sz. 1993. 176. old.) 1. A tények 1939. április hó 12-én Szendy Károly, Budapest polgármestere előterjesztést tett a főváros törvényhatósági bizottságának „A Központi Városháza kibővítése és üzemi székházak építése" ügyében. Az előter­jesztés szerint a szükséges bővítést a Köz­ponti Városházának a Városház utca és a Károly király útig terjedő telkén kell meg­építeni, a Városház utcai műemléknek nyilvánított épületrész és a kápolnaszárny meghagyásával, az összes többi építmény elbontásával. A városházi hivatalok szüksé­ges bővítésén felül itt kell elhelyezni a Víz­művek, az Elektromos Művek és a Gáz­művek új székházát. Az új építkezés által az akkori városházának mintegy 1400 he­lyiségével szemben közel 2600 helyiséget magában foglaló épületegyüttes létesülne. A megmaradó műemlék jellegű részeknek 188 ezer m 3-ével szemben az emelendő új épületek 560 ezer m-t tennének ki, ebből a közigazgatásra körülbelül 390 ezer m , az

Next

/
Thumbnails
Contents