A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)

RÉGEN VOLT - GÁBOR ESZTER A lipótvárosi zsinagóga pályázata

nek. Talán csak hetek kérdése, hogy a választást ezek között megejtsük és így már rövid idő múlva lesz szerencsénk egy tervet a tekintetes Tanács elé terjeszteni. Az anyagi akadályokkal pedig, ha kell, a legnagyobb erőmegfeszítés mellett meg akarunk küzdeni, úgy hogy csak aránylag rövid idő kérdése, hogy a templom felépüljön."

53 A fővárosi közgyűlés megadta a kért halasztást 1908. március 7-ig. A közgyűlési határozatnak és a kérés indoklásának is híre ment a szakmai körökben, s ez Foerk Ernőt arra indította, hogy levélben forduljon a hitközség elöljáróságához. Utalt rá, hogy Kohncr Adolf hitközségi elnök korábbi ismételt személyes találkozásaikkor — bár azt mondta, „hogy egyelőre gondolni sem lehet az építkezésre" — ígéretet tett, hogy ha az építésre sor kerül, a pályázat nyerteseivel fognak konzultálni. Az újabb halasztásról szóló újsághírekből arra következtetett, hogy az építkezés küszöbön áll — bár azt is hallotta, hogy egyik pályázó társa már évek óta dolgozik az új zsinagóga építési tervein —, felhívta a hitközség figyelmét arra, hogy ő a pályázatok óta eltelt hat év alatt is foglalkozott a feladattal, a trieszti zsinagógapályázaton első díjat kapott, más pályázatokon is díjazták, tehát „nem vagyok az a kezdő ember sem pedig az a tuczat-építész, aki egy szerencsés véletlen folytán elnyerte a nagy dijat és azután visszasüllyed a szürke átlagosságba..."

55 A Foerk levelére írott válasz nem ismert, de a korábban elmondottakból tudjuk, hogy a hírek igazak voltak, a hitközség valóban készíttetett más építészekkel terveket. Mindazonáltal az építés ügye — feltehetően anyagi okokból — nem haladt előre.

56 1907 elején az angyalföldi Aréna úti zsinagóga építési ügyeinek tárgyalása során Kornfeld Zsigmond felvetette, hogy „szakítson a hitközség végleg a Lipótvárosi monumentális templom építésének eszméjével, ami ellen számos ok szól". Negyedévvel később, amikor már önálló napirendi pontként szerepelt „a Lipótvárosban szándékolt nagy templom építésének ügye", az elnök (dr. Weinmann Fülöp) „az egész tervet elejtendőnek" tartotta, mert „nagy szükséglet egy nagy templomra a Lipótvárosban fenn nem forog, a fenntartási költségek pedig nagyon súlyosan nehezednének rá a hitközségre".

58 Ezzel a kijelentéssel a lipótvárosi zsinagóga sorsa gyakorlatilag megpecsételődött. A továbbiakban már csak arról folyt a vita, hogy építtessenek-e egy kisebb templomot a Lipótvárosban a Balaton utcában, és hogy 53. BFL. IV. 1407.6.1497/VI./1889. cs. 22 978/1906. üi. sz. 54. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának jegyzőkönyvei. 1906. február 28.318. kgy. sz. határozat. 55. BTM Újkori osztály, nyomtatványtár, Foerk Ernő hagyaték. Ltsz. n. Foerk tévedésből említhette a művészkörökben ismertebb Kohner Adolfot Kohner Zsigmond helyett. 56. Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár. A Pesti izr. hitközség költségvetése az 1908. évre, Bp., 1908.19. (A templomépítési alap 233 000 Korona, az 1905. évi költségvetés mindössze 15 000 koronával emelkedett. Baumhorn olcsó, Bálint és Jámboréknál olcsóbb ajánlata is másfél millió koronáról szólt; a hiányzó 1 267 000 koronát nem lehetett az ülőhelyek eladásából biztosítani, hiszen egy hely óra átlag 350 korona fölött lett volna.) 5/. Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár. Pesti hitközségi jegyzőkönyvek, Elöljárósági ülések jegyzőkönyvei, 1907. január 22. 58. Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár. Pesti hitközségi jegyzőkönyvek, Elöljárósági ülések jegyzőkönyvei, 1907. május 2.