A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)
RÉGEN VOLT - GÁBOR ESZTER A lipótvárosi zsinagóga pályázata
A kiemelt tervek közül kilencedikként említették Kármán és Ullmannét . E Jugendstil ornamentikával díszített kubusokból szerkesztett épület, amelynek még kupolája is négyzetes alapú, az ismert tervek közül a legtöbb rokonságot mutatja a kortárs nyugat-európai építészettel, s mint ilyen lényegesen eltér a többiektől. A zsűri véleményének „individuális" kitétele is erre utal. „Az imaház alaprajzi elrendezése elismerésre méltó; az alaprajz diszpozicziója a külső kiképzés tömegeivel kellő összhangban van. Az alaprajz egyéb részletei, mint kijárok, lépcsők, előterek, ruhatárak stb. nem egészen kielégítők. A terv építészeti kiképzése individuális, formáiban és méreteiben kissé túlzott. Az építmény összhatása kedvezőnek mondható" (Tervbírálat). Palóczy mindössze a „Kármán és Ullmann, kik modern stilű központos épületet mutattak be" félmondattal, Komor „hasonlóan művészi érzékről tanúskodik Kármán és Ullmann építészek müve" fordulattal nyugtázta e művet. A bírálat menetéről csak közvetett információink vannak. A bíráló bizottságban tekintélyes konzervatív magyar építészek, jobbára egyetemi tanárok és két, szintén 38. A Kármán és Ullmann cég a pályázat idején még ismeretlen volt, első munkáik datálódnak ekkorról, a jelentősebbeket, mint a Szabadság téri bérházcsoport, a Király bazárt a Ferenciek terén, a századforduló után építették. Kármán Aladár (1871-1939), Ullmann Gyula (1872-1926) a zsidó nagypolgárság legfelsőbb köreibe tartozott, Ullmann az erényi Ullmann család tagja, felesége Weisz Berthold leánya volt. 39. Tervbírálati jegyzőkönyv Id. 19. j. 15-16. old. 40. Uo. 9-10. old. A bírálati felsorolás fordított sorrendben történt. Az elsődíjas kapta a legmagasabb sorszámot; 23-19: a három díjazott és két megvétel (Scheer és Vágók, valamint Márkus), konzervatív bécsi építész vett részt a pesti hivatalos közegek és a hitközség képviselői mellett. A tervbírálati jegyzőkönyvben, amely a lezajlott vitáról nem tájékoztat, szükségesnek érezték közölni, hogy a „szavazásoknál — tekintettel arra, hogy tisztán műszaki kérdések kerültek döntésre — a hitközség kiküldöttei szavazási jogukkal 39 nem éltek." A jegyzőkönyvből kiderül, hogy egyhangú szavazással döntöttek az első és harmadik díj, valamint az első megvétel (Scheer Izidor és Vágó fivérek) odaítéléséről, a többi díjat, illetve jutalmat szótöbbséggel döntötték el. (A jegyzőkönyvi sorrendből arra merünk következtetni, hogy a 18. sorszámmal ellátott „Vörös vonalakkal barna alapra rajzolt hexagramm" jeligéjű terv is — mivel az a díjazottak közé ékelődve szerepel — szóba került a díjazásnál, és a szavazás során maradhatott alul. E tervvel igen részletesen foglalkozott a bírálat, és legnagyobb hibájául azt rótta fel, hogy kívül-belül „a katholikus templom jellege jut kifejezésre". 40 ) A zsűri munkáját elismerés fogadta: „Szerencsére a juryt is, az Ítélethozatalnál, csak is a művészi-műszaki tekintetek vezették és vezethették a hitközségnek elismerést érdemlő beleegyezésével, mely majd a 18. sorszámmal a jutalmazásból kimaradt terv következik; utána 17-14 Schickedanz és Herzog, Baumhorn, Freund, Kármán és Ullmann. A18. számú tervről részletes bírálatot ad a jegyzőkönyv a „csúcsíves stylusban tervezett centrális templom, melynek magvát a hatszögü kupola képezi, melyhez a főtengely irányában egy hosszhajó, két mellékhajóval csatlakozik" leírás ugyan összefüggésbe hozható Peez Samu műegyetemi tanár ismert munkáival, akinek neve két helyen is előfordul a pályázattal kapcsolatban; ez azonban nem egyéb puszta feltételezésnél.
