A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)

DOKUMENTUM - TÖRÖK ANDRÁS Előterjesztés a Nemzeti Színházról

Lehetőségek a Nemzeti Színház végleges elhelyezésére" 1995. november Bevezetés Az utóbbi harminc évben időről időre szóba került az új budapesti Nemzeti Színház felépítése. A Nemzeti Színház ügye szimbolikus ügy a magyar nemzet számára, így épülete is szimbólum kell hogy legyen. A magyar kormányzatnak kötelessége pontot tenni a 150-200 éve húzódó ügy végére, főleg azért, mert elődeink ebben az évszázadban két Nemzeti Színházat le is bontottak. A színházi szakma joggal érzi úgy, kárpótlás jár azért, hogy a Grassalkovich Antal által a Nemzeti Színháznak örökös tulajdonul adományozott telken ma nem a Nemzeti Színház áll. Az adományozó emberek türelme pedig véges •— a művelődési tárcának erkölcsi kötelessége a megoldást keresni. Budapesten az utóbbi ötven-hatvan évben nem épült új színház, bár számos átalakítás, felújítás történ. Többek között 1966 óta egy ilyen átépített hajlékban, a volt Magyar Színházban kénytelen meghúzni magát a Nemzeti Színház társulata a Hevesi Sándor téren. (Kamaraszínházként még a Várszínház áll rendelkezésre.) (...) Amennyiben törvény emlékezik meg az 1996. évi millecentenáriumról, úgy célszerű, hogy az megjelölje a Nemzeti Színház végleges elhelyezését mint célt, hasonlóan ahhoz, ahogy a millenniumról megemlékező törvény rendelkezett a Szépművészeti Múzeum felépítéséről. Az államtitkári értekezlet hangsúlyozta, hogy csak legalább 50-70 évre véglegesnek tekinthető elhelyezés megvalósítása jöhet szóba. Történeti vázlat Az első Nemzeti Színház-épület a mai Múzeum körúton álló Pesti Magyar Színház volt — ez lett 1840-től a Nemzeti Színház. Az a „nemzeti" * A közölt szöveg a szerző számítógépéből származik — csaknem teljesen megegyezik az 1995. november 23-i kormányülésen tárgyalt szöveggel. A ma hatályos jogszabályok szerint a kormányülés anyaga nem nyilvános 2025. november 23-ig.