A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)

DOKUMENTUM - FERKAI ANDRÁS Budapest, szalagváros

A nyolc sáv és kiszolgáló útjaik épült városgytlrűk fojtogató hatást gyakorolnak, és ezek csak óriási bontási és kisajátítási költségekkel lazíthatok. A centrális városnál az útvonalak és utcák túlnyomó része ferde szögben találkozik, ami úgy a közlekedés, mint az épület-alaprajzok és az esztétika szempontjaiból rengeteg hátrányt rejt magában. A közölt rajz bemutatja egy folyam hosszában húzódó szalagrendszcrű város sematikus ideál-tervét, ami a Budapestnél is meglévő adottságok kihasználásának lehetőségeit világítja meg. A várostengely főforgalmi útja és a folyó között helyezkedik a city, amelynek korlátlan észak-déli terjeszkedési lehetősége van, ezért az ősi belváros — a város magja — érintetlenül maradhat meg, amit a centrális városszerkezetben a forgalom növekedése lehetetlenné tesz. A keresztirányú közlekedési utak ezt a sávot ízekre bontják, és a city egymáshoz kapcsolódó részei úgy helyezkednek el, mint a filmszalag egyes kockái. Egymástól különböznek, de mégis összefüggő egységet képeznek. A city egyes kockáiban helyeződnek el a kormányzati és tudományos negyedek, a szellemi, gazdasági és üzleti központok. A tengely másik oldalán húzódik a város munkasávja: Budapest lakosságának több mint 70 száza-