A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)

DOKUMENTUM - FERKAI ANDRÁS Budapest, szalagváros

pek, melyek közül egyik a nyolc sávot és kiszolgáló útjaikat mutatja, a második a kelet-nyugati főtengelyt, míg a harmadik az ipari sávot és a hozzá tartozó teher­pályaudvarokat. A pályázat eredeti lapja lehetett a nagyméretű diára fényképezett két madártávlati kép: az egyik az új Duna-parti szállodasort és az Andrássy-hi­dat, a másik a Deák és Erzsébet tér helyére tervezett Fórumot mutatja. Az új városközpontot ábrázolja két további, a járókelőkszem'magasságából készültpers­pektíva. Egyiken az új Városháza és környezete látszik az A ndrássy út folytatá­sában lábakra emelt autóút oszlopai alól, a másikon pedig a Fórumot lezáró hatalmas színház-mozi-vigadó palota. Mindkét utóbbi rajzot a festőként is ismert építész, Gebharadt Béla készítette. Néhány szót a tervezőkről. Dr. Acsay László (1905 Munkács-199? New York) a József nádor Műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet és a Pázmány Péter Tudományegyetemen államtudományi doktorátust. Magántervezőként bérházakat és családi házakat tervezett, 1940-től a Közműn ka fanácsnál miniszteri mérnök. Már diákkorában aktívan részt vett a közéletben: a MEFHOSZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége) elnöke volt, később a Wesselényi Re­form Klub, majd betiltása után a Nemzetpolitikai Társaság tagja. 1929-ben ő kezdeményezte a különböző diák- és értelmiségi szervezetek ifjúsági parlament­jének összehívását (amire csak 1932-ben került sor). A harmincas évek közepén a Reformnemzedék Országos Szervezetének választmányában találjuk, mely szer­vezet minden politikai párttól igyekezett távol tartani magát. A „harmincévesek" generációjára jellemző módon ez a tartózkodás az évtized végére elillant, és Acsay Aba új-Torna vármegye országgyűlési pótképviselőjeként bekapcsolódott a párt­politikába. 1945 őszén Zemplén megye kisgazdapárti képviselőjeként bejutott a Parlamentbe, ugyanakkor a főváros törvényhatósági bizottságának is tagja lett. 1946-ban az F KT (Fővárosi Közmunkák Tanácsa) miniszteri tanácsosává nevez­ték ki. 1947 januárjában, amikor a kisgazdapárt és a Polgári Párt „összees­küvését" vizsgálta a Belügyminisztérium, Acsaytpanamával vádolták a Sándor­palota helyreállítására készített tervei miatt. Miután Mistéth Endre kisgazdapárti építési és közmunkaügyi minisztert letartóztatták és Nagy Ferenc miniszterelnök nem tért vissza Svájcból, az időközben a Magyar Függetlenségi Párthoz csatlako­zott Acsay a párt feloszlatásának napján családostul külföldre menekült. A New­Yorkba tartó repülőn együtt utazott pártjának elnökével, Pfeiffer Zoltánnal. A magyar sajtóban az utolsó hír róla: „Acsay László volt Pfeiffer párti képviselő Newyork egyik szállodájában mint ételhordó szolga helyezkedett el. Amerikában az emigráció egyik fő szervezője lett. Az ötvenes években a Magyar Nemzeti Bi­zottmányfőtitkára, számos antikommunista pamflet és könyv szerzője. 1990-ban állítólag még élt egy New York-i öregotthonban. 3. Világ, 1949. január 26.

Next

/
Thumbnails
Contents