A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)
RÉGEN VOLT - GÁBOR ESZTER A lipótvárosi zsinagóga pályázata
kalmazása tetemesen megnöveli a költségeket— Foerk és Schömer első díjas tervének kupoláját állítólag az előirányzott egymillió forintos költség hatszorosáért lehetett volna felépíteni. Ezen a terven egyébként az összes többinél erőteljesebben uralkodott a kupola. A kettős kupolát, amelynek átmérője 30 méter, 40 méteres belső magassággal tervezték, e fölé került a külső héj további 30 méter magasságban, azaz a kupola teljes külső magassága 70 méter, a belső és a külső héj közötti űr 30 méter lett volna. A kupola uralkodó — szinte nyomasztó — hatását fokozta, hogy a f onézet felől csak 15 méteres keskeny oldalszárnyak fogták közre az alapzatául szolgáló középrészt. (A kevésbé ismert oldalnézet valamivel jobb, mert ott 25-25 méteres szakaszok övezik a kupola alapját. • 22 Ehhez a tervhez távlatrajz nem készült.) A kupola terve az építész szakembereket megnyerte, de a méreteket ők is túlzottnak találták. ,,A kupola, mely részleteiben igen díszes, a rendelkezésre álló területhez vi20. Foerk Ernő (1868-1934) a Budapesti Iparművészeti Iskolában szobrásznak tanult, majd rövid építési gyakorlati tevékenység után a bécsi Képzőművészeti Akadémiára kapott ösztöndíjat, ahol 1889-ben Friedrich von Schmidt növendéke volt. Valószínűleg ez az ajánlólevél segítette hozzá, hogy 1891-től Steindl Imre irodájában dolgozzon, ahol a Parlament belső berendezésének munkáiban volt jelenfős szerepe. 1893-1901-ig Steindl asszisztense volt a Műegyetemen. 1898-1927 a Felső Építőipariskolán az építészeti alaktan és az építészettörténet tanára. Sok templomot tervezett, főműve a szegedi fogadalmi templom, amely feladathoz Schulek Frigyes visszavonulása után jutott. Társulása a szintén Schmidt-tanítvány (1878) Schömer Ferenccel alkalomszerű lehetett, mert a későbbiekben Sándy Gyulával, majd Petrovácz Gyulával dolgozott. Schömer a pályázat idején Steindl Imre munkatársa volt az Erzsébetvárosi plébániatemplom építkezésén. 21. P. G. [Paur Géza]:, Az ötödik kerületi új zsidó-templom szonyítva pretencziózus és az épület többi részleteit nyomja. Nagyon szép a kupolának belső kiképzése, mint egyáltalán az egész belső architektúra" — mondták a 23 zsűri tagjai, „...a terv szigorú, tiszta akadémikus megoldás, óriási kupolával, mely a négyezetből, mint az épület középrészéből alakul. A centrális kiképzés, hoszszanti hajóval kombináltan, különösen szép és karakterisztikus, két tornyos főhomlokzattal ékeskedik. Gyönyörű belső térhatását, a kupola szellemes és eredeti szerkezetét és kiképzését a metszet valóban fenomenális rajzművészettel állítja elénk" — így Palóczy Antal az Építő Iparban 1 * „Förk és Schömer építészek tervének formái szépek, lágyak; de tömeghatása, különösen a természetben, nem volna kifogástalan. A középső kupola túlságosan dominál, minden átmenet nélkül emelkedik ki az épület tömegéből és bizonyára tul költséges volna. A részletarchitektura igen szép..." — írta Komor Marcell. 25 Ignotus (Veigclsberg Hugó 1869-1949, ekkor Tar pályázata. Vasárnapi Újság 46.(1899) 202. old. 22. H. Goal A.: A Budapest-lipótvárosi zsidó templom. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye tt. (1899) 126-127. old.; Tervbírálati jegyzőkönyv, Id. a 19. j.-ben. 13. old. 23. Uo. 14. old. 24. [PalóczyAntal] Ketten/pályázatról. Építőipar. 23. (1899) 85. old., Palóczy Antal (1849-1927) építész, városrendező, szakíró. 25. Komor M.: A lipótvárosi templom tervei. Egyenlőség 18. (1899) március 19.5. old. Komor Marcell (1868-1944) Lechner Ödön követőinek legkiválóbbika volt. Jakab Dezsővel társulva tervezte többek között a marosvásárhelyi Kultúrpalotát, a szabadkai városházát és zsinagógát. Kiterjedt építészeti munkássága mellett 1901-től évtizedekig szerkesztette a Vállalkozók lap'ß, rendszeresen írt szakcikkeket oda és más lapokba is, saját nevén vagy Ezrey álnéven. Koncentrációs táborban halt meg.
