A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)

INTERJÚ - VADAS FERENC „Újjáépíteni vagy újat építeni?"

meg előbb a már régóta tervezgetett budai állandó színház, és szolgáljon a Nemzeti ideiglenes hajlékaként az építkezés idejére, és akkor kezdje el budai állandó színházként a működését, amikor elkészül az új Nemzeti Színház. Csakhogy egy ideiglenes Nemzeti Színház logikus helye Pest, vagy ha Buda, akkor a Pesthez legközelebb eső része. Tehát például a Döbrentei tér. Igen ám, de az túlságosan periférikus budai szempontból egy budai állandó színház számára. Ami viszont Buda centrumában van, az meg Pestről érhető el nehezen. Nem lehetett mindkét kritériumnak megfelelő helyet találni, ezért nagyon gyorsan, néhány hónap alatt hamvába holt ez a kísérlet. Hauszmann neve többször is felmerült a Nemzeti Színház építésével kapcsolatban. Az építész-társadalomnak két követelése volt. Az egyik, hogy semmiképpen se tervezhessen Nemzeti Színházat külföldi tewező, a másik pedig az, hogy mindenképpen pályázaton válasszák ki a tervezőt. Hanszmannt többször is hírbe hozták ezzel kapcsolatban. Ali az igazság? Ez érdekes és kényes kérdés. Hauszmann Alajos volt a kor talán legtekintélyesebb konzervatív építésze, aki a Magyar Mérnök- és Építész- Egylet elnökeként a 20. század első évtizedében minden hivatalba lépő kultuszminiszterhez építész-küldöttséget vezetett, hogy ígéretet csikarjon ki: nyilvános pályázat lesz a Nemzeti Színház ügyében, és egyetlen lépés sem fog történni az építész érdekképviseleti szervek közreműködése, illetve tudta nélkül, továbbá, hogy nem átalakításra, hanem új építkezésre kerül majd sor. Nos, ezzel a Hauszmann Alajossal kapcsolatban felmerült a sajtóban a gyanú, hogy megbízást kapott tanulmányterv készítésére, megvizsgálandó a régi nemzeti színházi épület korszerűsítésének lehetőségét. Természetesen megjelentek a szokásos cáfolatok, és miután a kultuszminisztériumi akták nincsenek meg, a dolog igazságtartalma már-már kideríthetetlennek tűnt. Mindaddig, amíg elő nem kerültek az Országos Levéltárban azok a tervek, amelyeket Hauszmann Alajos írt alá, rajtuk van a kultuszminisztériumi pecsét és iktatószám, és amelyek a régi Nemzeti Színház átalakításáról szólnak. Nem tudni, hogy milyen megfontolásból bízták meg Hauszmannt, de az tény, hogy elvégezte a feladatot. Az sem tudható, hogy miután megtervezte az átalakítást, miért nem került szóba a terve foganatosítása. A körülmények ismerete nélkül nehéz megítélni az esetet. Hauszmann később nem titkolta el ezt a megbízást, az új Nemzeti Színházzal kapcsolatos ankéton hivatkozott is erre a tervére, de mégiscsak ellentmondás van abban, hogy egyleti pozíciójában tiltakozik egy olyan megoldás lehetősége ellen, amit magánépítészként — még ha csak tanulmánytervként is — maga is megtervez.