A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)

RÉGEN VOLT - GÁBOR ESZTER A lipótvárosi zsinagóga pályázata

határideje 1898. november 15. volt, amelyet a hitközség választmányának október 16-i ülésén 1899. február l-ig meghosszabbitottak. A meghosszabbított határidőig 23 pályamű érkezett, amelyeket a gondosan összeállított zsűri 1899. február 11. és március 4. között bírált el. A zsűri elnöke Kohner Zsigmond hitközségi elnök; tagjai: Deutsch Sámuel és Baumgarten Lajos az izraelita hitközség, Bakos János a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, Heuffel Adolf középítési igazgató a székesfőváros, Alpár Ignác a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet részéről; szakértőként személy szerint meghíva: Hauszmann Alajos, Steindl Imre és Schulck Frigyes építész-tanárok, valamit Bécsből Karl König, a Technische Hochschule tanára és Wilhelm Stiassny műépítész. (A pályázati felhívásban gondosan megjelölték, hogy milyen intézmények képviselőit hívják meg a bírálatra, továbbá név szerint megnevezték Hauszmann, Schulek és Steindl építész-tanárokat. A „két későbben megnevezendő külföldi szakférfiú" közül Kari Königet, a bécsi taborgassei zsinagóga (1870) építőjét mint a témában járatos szakembert választották, Wilhelm Stiassnyt feltehetően ismeretség révén. A 6000 koronás első díjat Foerk Ernő és Schömer Ferenc „Alef jeligéjű terve nyerte, a másodikat (4000 K) Bálint és Jámbor „Mózes" jeligéjű terve, a harmadikat (3000 K) a pályája legelején álló Lajta Béla (ekkor még Leitersdorfer Béla néven) „Rajzolt hexagramm 5659" jeligéjű terve. A zsűri megdicsért további hat tervet, ame16. Egyenlőség XVII., 1898. október 23.14. old. lyek közül hármat a hitközség megvett ezer-ezer koronáért: „Nyolc lépcsőház" — Scheer Izidor, Vágó László és Vágó József; „Non ebur nec aurea" — Márkus Géza; rajzolt „Hétágú gyertyatartó" — Schickedanz és Herzog, „5659", Baumhorn Lipót; „Hit és remény" — Freund Vilmos; valamint „Rajzolt Mózes fej" — Kármán és oilman n. A pályázati tervek hollétéről nincs tudomásunk. Schickedanz Albert hagyatékában fennmaradt a pályatervhez tartozó néhány lap, és egykorú publikációkból részlegesen ismerni lehet további hat pályatervet. A Vasárnapi Újság-ban megjelent Schickedanz és Herzog, Lajta Béla, Bálint és Jámbor terveinek távlatrajza, valamint a Márkus Géza pályatervéről készült makettfotó. Az Építő Ipar ismertette Lajta, valamint Foerk és Schömer tervét. Ez utóbbival részletesen foglalkozott a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye és az Egyenlőség, amelyben megjelent még a második és harmadik díjas tervek távlatrajza is. A bécsi Der Architekt-ben Bálint és Jámbor, a Vágó fivérek, valamint Kármán és Ullmann terveiről jelent meg néhány lap. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban Baumhorn Lipót tervei közül a távlatrajz, a homlokzat és egy metszet fotója maradt meg. Az egykorú hírlapok és folyóiratok időnként meglepő részletességgel ismertettek egy-egy tervet, vagy mondtak bírálatot róluk és a pályázatról. Az alábbiakban ezek segítségével próbáljuk meg rekonstruálni a lipótvárosi zsinagóga-pályázat anyagát.