Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

BEVEZETŐ

megkultúra budapesti múltjában a századfordulót jelöli meg első fontos cezúraként. 4 A korábbi évtizedeket az jellemezte, hogy egyszerre hatott a város endogén németes (bécsi hatásoktól sem mentes), hagyományos kis­polgári kulturális légköre és a bevándorló tömegek által meghonosodó népi vagy csak népies (folklórszerű) kultúra. A kettő együtt olyan elegyet ké­pezett, melyet a premodern jelzővel illethetünk, s amely nem képezett tényleges egységet. A századfordulótól az első világháborúig ívelő korszakban került sor a kívánatos integrációra egy merőben új, immáron modern nagyvárosi iden­titást nyújtani képes tömegkultúra keretei között. A folyamatot, mondani sem kell, hiba lenne erre az egyetlen időszakra szűkíteni. Hiszen a pre­modern ctoszt közvetítő tömegkultúra egy része is már piaci úton került a fogyasztókhoz. Ugyanakkor a népi folklór modelljét mintázó kulturális szokások sem haltak ki végképpen a századforduló évtizedeiben. Dobos Ilona például még az 1970-es és 1980-as években is talált kutatnivalótezen a téren a budapesti népi kultúrát illetően. 5 Mégis, a századfordulót követően mind több területen egyszerre lesz érzékelhető a kommerciális tömegkultúra áthatóvá válása. Ám, tegyük hozzá gyorsan, ez nemcsak az alsó és a kispolgári rétegek kulturális univer­zumának felelt meg. A tömegkultúra, létrejöttének szinte az első percétől, úgyszólván az egész társadalomra kiterjesztette a befolyását. Igaz, akkori­ban még nem hatolt be olyan mélyen a nem csak tömegkultúrát „fogyasz­tó" rétegek életébe, mint napjainkban. Nem szeretném lekicsinyelni az elit- és tömegkultúra szintén ekkor zajló szétválási folyamatának a jelen­tőségét. Látni kell azonban, a folyamat oly módon hatott a társadalomra, hogy amíg az alsó osztályok (és a kispolgárok) többnyire kívül maradtak az elitkultúra élvezőinek szűk körén (az iskolázatlanság és a szabad idő hiánya egyaránt oka ennek), addig az elitkultúrát előállító és élvező közép- és felsőosztályok tagjai szabadon közlekedtek a kulturális üzem e két szintje között, bár otthonosabban mozogtak az elit kultúra berkeiben. Közismert, és kötetünk moziról szóló tanulmányának szerzője is meg­erősíti, hogy a tömegkultúra talán egyik legfontosabb korabeli intézmé­nyeként számon tartott mozi egyaránt erős vonzerőt fejtett ki a fiatal városi munkásokra és a nagyváros ( s természetesen a vidék) polgári és úri közép­osztályaira, kivált a középosztálybeli nőkre. Zsolt Béla Kínos ügy című regé­nyében a gengszterfilmeken nevelkedett budapesti munkásfiú, akit ké­sőbb bankrablási kísérlet miatt ki is végeznek, szintén a mozi munkás­4. Vörös Károly: i. m. 101. old. 5. Dobos Ilona: Paraszti szájhagyomány, városi szóbeliség. Bp., 1986. 256-266. old.

Next

/
Thumbnails
Contents