Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A PESTI UTCA ÚJSÁGJAI - LIPTÁK DOROTTYA A családi lapoktól a társasági lapokig

jai és a tanuló ifjúság számára gyakorta fel­olvasó üléseket rendeznek. A század ele­jén megnyitja kapuit a Fővárosi Könyv­. 37 tar. A Múzeumok és Könyvtárak Tanácsa a nyilvános könyvtárak számára mintakata­lógusokat bocsájt ki, hogy orientálja be­szerzésüket, és ehhez számtalan egyesület és iparoskör valóban igazodik. Ezeket összevetve a Budapesti Könyvtár Egyesü­let nyilvános könyvtárainak címjegyzékei­vel kirajzolódik előttünk a leginkább jára­tott hetilapok listája. A Vasárnapi Újság-on, az Új Idők-ön és A Hét-en túl a széles közön­ség körében évtizedek óta kedveltek az élclapok {Borsszem Jankó, Bolond Istók, Handabeinda, Üstökös), a női lapok közül a Honderű, a Család és iskola és a Nő világ, a szórakoztató képes hetilapok családjából a Magyar Salon, az Ország-Világ, a Képes Csa­ládi Lapok, majd a Tolnai Világlapja a leg­kedveltebbek. A kávéházak, kaszinók és egyletek az előfizetők több mint egyharmadát teszik ki. A kortársak megítélése szerint az elő­fizetők száma és a tényleges olvasók között minimum tízszeres szorzószámot kell al­kalmazni. Krúdy egyenesen úgy emlék­szik, hogy „a szivarfüstös kaszinókban már hétfőn kiemelték A Hét példányait az új­ságtartóból azok a kedves régi világbeli új­ságtolvajok, akik családtagjukat is megfe­lelő szórakozásban akarták részesíteni ka­39 ' szinótagságukért." Az UjIdők szerkesztő­37. Kamarásné, Kezdi Ágnes: A köicsönkönyvtárak története Magyarországon 1772-1945. Kéziratos szakdolgozat, 45-55, 62-75. old.; Szabó Ervin: Kávéházak és könyvtárak. In: Szabó Ervin könyvtártudományi cikkei és tanulmányai, Bp., 1959. 99-104. old. 38. Az Országos Kaszinó Könyvtárának katalógusa, Bp., 1904.; A sége elutasítja a szászvári egyleti könyvtár kérését, s nem küld ingyen számot, mivel ez a rossz szokás az 1860-as, 1870-es évek­ben dívott. Ma a kaszinónak kell támogatni az irodalmat, és nem fordítva — szögezik le kategorikusan. Ugyanakkor a laptulajdonosok joggal tartanak a konkurenciától, melyet a kül­földi lapok tömeges beáramlása támaszt. A kaszinók, kávéházak polcain a honi lapok mellett szép számmal találunk külföldi új­ságokat. Egy-két angol és francia lapot le­számítva — leggyakrabban az Illustrated Londos News, a Revue des Deux Mondes, az Illustration bukkan fel — a piacot a német­országi lapok uralják: a legszélesebb kö­zönségnek szóló Gartenlaube, a városi mű­veltebb olvasóknak szánt Über Land und Meer, a Leipziger Illustrierte Zeitung, a Vom Fels zum Meerés a különböző színű Roman­zeitungok és társaik. A szoros versenyt jelzi, hogy nem na­gyon találunk a külföldi lapok között bécsi kiadásúakat. A Gartenlaube fénykorában (1875) 382 ezer példányban jelent meg, és a kortársak minden bizonnyal túlzó véle­kedése szerint a Monarchiában ugyanany­nyian olvassák, mint Németországban. A Gartenlaube fogalom a németül olvasó ko­rábbi generációk tudatában. Hihetetlen népszerűségét az átlagízlést kitűnően szol­gáló tartalmának, Marlitt folytatásos regé­nyeinek, egyszerű nyelvezetének, tetsze­tős illusztrációinak és nem utolsósorban — Budapesti Könyvtár Egyesület Nyilvános Központi Könyvtárának szakszerinti címjegyzéke, I. kötet. Bp., 1900.; A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa mintakatalógusa, Bp., 1902, 1905, ez utóbbit közli Csapodi Csaba—Tóth András—Vértesy Miklós: Magyar könyvtár történet, Bp., 1987.275-276. old. 39. Krúdy: i. m., I. kötet. 490. old.

Next

/
Thumbnails
Contents