Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
BEVEZETŐ
BEVEZETŐ A kultúra adásvétele A kultúra forradalmasításának jelszavától hangos 1989 előtti négy évtizedben a tömegkultúra fogalma szinte teljesen elvesztette valódi értelmét. Elsőként azért, mert fölöttébb gyanús dologgá lett, melyet a kommunista politika fölszámolásra ítélt a tömegek egyidejű kulturális fölemelésének jegyében. A tömegkultúra fantomlétre tett szert másodsorban azért is, mert a kultúra fölötti állami monopólium kiterjesztése olyan kultúrpolitikát szült, amely a tömegkultúra iránti igényeket didaktikus módon és politikailag többé-kevésbé célzatosan igyekezett kielégíteni. A tömegkultúra fogalma ennek megfelelően többé nem a szórakozás-szórakoztatás világának felelt meg, hanem normatív értelmet kapott, tehát a felülről diktált önművelés és oktatás területévé alakult át. Végeredményben pedig a tömegkultúrának ez a fogalma rossz hírbe hozta a nem magánkézben tartott és kivált az üzleti vállalkozásként folyó ktiltúrateremtést és a neki megfelelő kulturális fogyasztást. E helyzet egyedüli örvendetes következményeként a kultúra kikerült a piaci szférából és bárki számára könnyen megvásárolhatóvá lett. Nem csoda tehát, hogy hosszú időn át a tudomány figyelme is elkerülte a tömegkultúra jelenségét: nincs is érdemi tudásunk az elmúlt egy-másfélszáz év fejleményeiről. A szegényes történetírói kutatómunka, ráadásul, teljesen magáévá tette a kommunista kultúretoszból sarjadó fogalmi normát. A témával foglalkozó kutatók tömegkultúrán rendszerint valami olyat értettek, ami eredendően a szervezett munkások intézményes kultúrmozgalmában öltött testet. S talán éppen azért, mert benne vélték megtalálni és megmutatni a „szocialista tömegkultúra" követésre méltó előképét, lehetséges történelmi modelljét.' í. Néhány jellegzetes példa, Szilágyi János: Munkásosztályunk általános műveltségi helyzete 1919-1945. Bp., 1965.; Felkai László: A munkásság művelődési törekvései a dualizmus korában. Bp., 1980.; Kovalcsik József: A kultúra csarnokai. Bp., 1987. 1—III. köt. Néhány kivétel, Pór Edit: A sajtó egy nehézipari üzemben. Valóság, 1979. 11. sz. 77-88. old.; Lackó Miklós: Gépgyári munkások az 1930-as években. Századok, 1989.1-2. sz. főként 34-41. old.