Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A PESTI UTCA ÚJSÁGJAI - LIPTÁK DOROTTYA A családi lapoktól a társasági lapokig

zönség érdeklődését. Mindennapos jele­net volt, hogy „az Erzsébet körút uzson­názó kövér asszonyságai a kis gyermekük részére a The Illustrated London News-t, míg maguk szórakoztatására /1 Hét-et reklamál­29 ták a pincértől." Krúdy felidézi azokat az időket, amikor szombat délutánonként Kiss József megjelent a New York-ban és „élénk figyelemmel kísérte, hogy mely vendégek kérik a frissen megjelent A Het­et az újságos gyerektől. Olvasótábora első­sorban az akkulturáció-asszimiláció útját járó tőzsér, bankár és kereskedő családok hölgytagjaiból került ki, a nagyvárosi hiva­talnokok, polgári értelmiségiek köréből. Az újdonságokra fogékony, modern nők­nek íródik, „akik már nem leveleznek a Ké­pes Családi Lapok zöld borítékain, hanem nemsokára már gimnáziumba járnak." Elő­fizetői közé tartoznak a vidéki kaszinók, előkelő leánynevelő intézetek, úri csalá­dok tagjai, akik „bár nem mindig értették meg Ignotus krónikáit, ellentmondani szé­gyelltek." 30 A magyar család „Új Idők"-et él Öt évvel A Hét első számának megjele­nése után új lapot bocsájt útjára a Singer és Wolfner Kiadó, amely tudatosan Kiss József újságjának ellenpontjává kíván vál­ni. Wolfner József, aki eleinte maga is tevé­kenyen részt vesz az új lap arculatának ki­alakításában, olyan lapot kíván indítani, amely a hangsúlyt „nemzeti és úri voltára" 2?. Kiss József estéje, Mese a varrógépről In: Krúdy: i. m., I. kötet. 479-481. old. 30. Krúdy: i. m., I. kötet. 482-495. old. teszi, „egy új folyóiratot, amelynek min­den számát művészi gonddal, tiszta és mo­rális intenciókkal" szerkesztik, és a mo­dern, de alapvetően tradicionális szellemű • y • 31 írók méltó lapja lesz. Ezért fogadja el Bródy Sándorral szemben Herczcg Ferenc programját, mely nem kulturális ínyencsé­geket és szellemi csemegéket kíván feltá­lalni. Ez ugyan nagyszerű lap lett volna — véli a későbbi főszerkesztő —, de nem éri meg harminchónapos jubileumát sem. Figyelemre méltó, hogy a századvég má­sik sikerlapjának, az Új Idâh-nek. a főszer­kesztője is az asszimilánsok köréből kerül ki, ő azonban a vidéki Magyarországot kép­viseli. Herczeg Ferenc a bánáti svábság szülötte, a verseci patikus és polgármester fia, aki a fehértemplomi magyar gimnázi­umba járt, és első novelláiban még igen­csak csikorognak magyar nyelvű mondatai. De 1895-ben már elismert, beérkezett író. Herczeg hidat akart építeni a magyar szépirodalom és a magyar családok között, írja a lap negyvenéves jubileumán. Az új­ságban felerősödnek a századvég meglehe­tősen homályosan körvonalazott eszmei tendenciái. Nemzetin a magyarság régi időkből öröklött hagyományainak, hajla­mainak és tehetségének, nemkülönben fa­ji sajátosságainak a felélesztését érti, me­lyeket ötvözni kell az új idők követelmé­32 nyeivel. Herczeg azt az elegáns miliőt szeretné behozni lapja hasábjaira, amely novelláiból és regényeiből árad. Fő alakjai a dzsentri, az arisztokrácia és a nő. Figyeli maga körül 3i. Surónyi Miklós: Herczeg Ferenc. Bp., 1925. 38. old. 3?. Az Új Idők emlékkönyve. Bp., 1 935. II. kötet. 930. old.

Next

/
Thumbnails
Contents