Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
A PESTI UTCA ÚJSÁGJAI - LIPTÁK DOROTTYA A családi lapoktól a társasági lapokig
sokkal, a modern világirodalommal, a klérussal, és a hetilapokban olyannyira mostohán kezelt témával, a magyar ipar és kereskedelem helyzetével. Bemutatják azokat a férfiakat, akiknek a fejlődésben vezérsze16 rep jutott. A szépirodalmi rész nem foglalkoztat más szerzőket, mint a többi lap. írói között találjuk Jókait éppúgy, mint Gárdonyit, Herczeget és Bródyt, de köztük jó érzékkel válogat a szerkesztő. A lap erőssége a szemle, amely inkább informál és tájékoztat, a látókör szélesítésérc törekszik, és nem annyira a kritikai látásmódra és érvelésre összpontosít. A lap nem mereng a múlton, alig-alig bukkanunk történelmi tradíciókat, műemlékeket, népszokásokat idéző írásokra. Egyveleg rovatában közread divatot, fejtörőt, híres emberek aforizmagyűjteményét és egészségügyi tanácsot — hol másutt, mint az orvosi szalonban. A lap külső megjelenésében is elegáns, különösen az 1890-cs évek második felétől, amikor már nagy formátumban jelenik meg, színezett barna, lila, kék képeivel. Olvasói elsősorban a felső középosztály tagjaiból, a nagyvárosi középpolgárság nemesi és értelmiségi köréből és a magyarosodás útját járó polgárcsaládok hölgytagjaiból kerülnek ki. Sikeres üzleti vállalkozásnak indul 1879-ben a Képes Családi Lapok. Az egyetlen hasonló színvonalú laptársai körében, amely hosszabb távon fenn tud maradni. A lap tartalmát elsősorban szépirodalmi műié. Magyar Salon, 1889. XI. kötet, 1885-86. IV. kötet, 1890. XII. kötet. vek, aktuális események, vegyes ismeretterjesztés, háztartási, orvosi és divattanácsok teszik ki. Szerkezetében látszólag nem tér el feltűnően a többi hetilaptól, színvonalában azonban mélyen alatta marad azoknak. Programja nincs, leginkább valamiféle kisvárosi vegyeskereskedés jelleget ölt az egész újság, ahol a polcokon mindenből megtalálható egy kevés a „népies-népszínműves" álromantikából éppúgy, mint a „dörgedelmesen zengő nemzeti-keresztény patriarkális erkölcsiségből" és egy csöppnyi a „nemesi-polgári frázisliberalizmusból." ,7 Szépirodalmi részében másod-harmadvonalú írók publikálnak, és elvétve bukkan fél egy-egy nagyobb név. Ezen az sem segít, hogy egy időben Tolnai Lajos szerkeszti a lapot. Sikerének titka két dologban rejlik. A lap nagy hangsúlyt helyez az aktualitásra — fontos szerephez jutnak a képek rövid magyarázatokkal, ami tökéletesen megfelel az előfizetők szellemi színvonalának, nemkülönben az, hogy a hetilapok közül elsőként mozdult rá — mintegy a későbbi bulvárlapok előfutáraként — a közönség rémhír, erőszakos történetek és bűnügyek iránti fokozódó éhségére. Ezt várja a Képes Családi Lapok népes kispolgári olvasótábora, a varróleányok, eladókisasszonyok, a vidéki postaés távirdai altisztek, tanítók és tanítónők serege, és meg is kapja maradéktalanul Murányi Ármin laptulajdonos „jóvoltából". 1/. A Képes Családi Lapok története In: Hírlapjaink, i. m.; A magyar irodalom története, Szerk: Sőtér István. Bp., 1965. IV. kötet 577. old.; A magyar sajtó története, 11/2. i. m., 459-463. old.
