Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A PESTI UTCA ÚJSÁGJAI - BUZINKAY GÉZA Bulvárlapok a pesti utcán

hazája sorsa, élete, a világ feltűnő, érdekes történetei érdekelnek." Nem törődik a pártokhoz kötődő politikával, helyette a szegények érdekeit kívánja védeni, kife­jezetten az ő újságuk akar lenni. „Tietek vagyunk, akiknek látjuk arczaitok nehéz verítékét, és tietek, akik bensőtökben tit­kon verejtékeztek terhe és visszássága alatt ennek a mai magyar életnek. Most pedig előre: az elevenség, az ügyesség, a találékonyság nevében a bátor­ság és az igazmondás erejével becsületes munka segíts!" 18 Ez a pátoszos, már-már küldetéses hang világosan mutatja, hogy a Friss Újság sem szakított a népnevelői felfogással, legfel­jebb annak valamivel népiesebb változatát kívánta megvalósítani. Sokoldalúságából adódó sikere lényegesen nagyobb, mint az Esti Ú/ság-c: századunk első évtizedében már a 170-180 ezres napi példányszámot is elérte. Csupán egy-két tízezer példánnyal ma­radt el a Friss Újság mögött az 1904-ben in­dult A Nap. Szerkesztője a Pesti Napló egyik korábbi szerkesztője, majd a Buda­pesti Napló főszerkesztője, Braun Sándor közgazdasági újságíró volt, főmunkatársa pedig a költőként, műfordítóként és füg­getlenségi ellenzéki publicistaként egya­ránt népszerű Ábrányi Emil. A neves mun­katársak feltűnése a bulvársajtó névtelenül üzleti világában azzal járt, hogy A Nap-b&n rendszeresen lehetett aláírt cikkeket ol­vasni. De egyébként is rendhagyó volt ez a lap: nemcsak háromhasábos tördelése miatt, hanem a többségében hagyományos politikai napilapba illő politikai cikkeivel, 18. Friss Újság, 1896. december 5.1. old. de a külföldi folytatásos regények, elbe­szélések (tárcarovat) okán is. Különleges­ségekről, szenzációkról csupán másodsor­ban esik szó lapjain, inkább politikai cik­kekből, vezércikkekből formáltak harsány címeket megnövelt betűkkel. „Ármány és zsarnokság" — hirdeti Ugrón Gábor egyik vezércikke, másutt pedig a címbetűk foko­zatai követik egymást több rétegben ilyes­formán: „A dagadó botrány / Lefoglalt Judáspénz / A berlini nyomok / Rudnay vádolja Bánffyt". /1 Nap a politikából csinált tömegszen­zációt, ami ugyanakkor jó üzletnek bizo­nyult, különösen az 1905/6-os válság évei­ben, jóllehet ez az érzelmileg felkorbácsolt politizálás, „A nemzetet megalázták"-tí­pusú hangvétel gátolta a politikai kultúra terjedését. Megindult a tömegdemokrácia eszméinek beszüremkedése a tömegtájé­koztatásba. A századelőn már tíz budapesti bulvárla­pot adtak ki, egyenként több tízezres pél­dányszámmal, úgy mint: Esti Újság, Friss Újság, Kis Újság, Magyar Es ti lap, A Polgár, A Nap, Új Hírek, Magyar Nemzet, Neues Poli­tisches Volksblatt és Neues Budapester Abend­blatt. Nem szerkesztőik, hanem kiadóik alapján tartották őket számon, akik egysze­mélybcn általában a lapok tulajdonosai, sőt olykor a szerkesztői is voltak. Amerikai stílus a pesti bulváron: Az Est Az, ami 1910. április 16-án, szombaton történt, előre láthatóan korszakváltást ho­zott. Korábban sosem látott reklámhadjá­19. Újságkiadók Lapja, 1906.61-71. sz., 5-6. old.

Next

/
Thumbnails
Contents