Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

IRODALMI TÜKÖR - HELTAI JENŐ Yvette Guilbert

HARMADIK JELENET. RÉZI, FÁNI, HÁNI, MÁLI, KATI stb. (Több kisvárosi zsidó-kisasszony, mind ünnepiesen öltözve, Katit kivéve, ki igen egyszerű viselt ruhában van.) FARKAS, MÓRICZ, LORINCZ, HARSCHLI stb. (fiatalzsidó-gavallérok, mesterlegények; éppen úgy, minta nők.) VOLTAK. (Csoportban jönnek az utczáról; a mint az udvarra érkeznek, dalt kezelenek.) Kar-dal: Sárgán virágzik a repeze, Víg a kislány szombat estve, Bárcsak mindig szombat estve lenne, hogy a kis lány mindig vígan lenne! REZI. Te Kati, te nem jól fúvód, — e mindig olyan parasztosan kurjantasz! nem tudod városiasán; finomul, így: (Énekel, húzva némely részeket.) Bárcsak mindig szombat este lenne, hogy a kis lány mindig vigan lenne! MIKLÓS. (Ábrislwz.) Kik ezek? ÁBRIS. A cseresnyési zsidó kisasszonyok, — ma szombat van, hát mulatnak. MIKLÓS. Derék lyányok! melyiket nézted ki magadnak? ÁBRIS. (Katira mutat.) Azt ni, a ki olyan parasztosan fútta. Az pedig, a ki megszólította, engem választott ki, de én már csak az én kis paraszt zsidó-lyányomnál maradok. MIKLÓS. Gazdag? ÁBRIS. Éppen olyan, mint a te angyalod, csakhogy az nem kerül ,,toloncz"-ra. RÉZI. Ah, ni ni, Ábris ur, egy idegennel! ÁBRIS. (Köszön.) Alázatos szolgája, kisasszonyok! (A férfiakhoz.) Szervusz, fiúk! (Kezet fog velők s Miklóst bemutatja némán.) RÉZI. (Fánihoz titkon.) Te, Fáni! váljon nem zsidó ez? (Miklósra értve.) FÁNI. Ah! mit gondolsz? REZI. No, — hiszen majd úgy néz ki. FÁNI. No persze! nézd meg jól. RÉZI. Látom! FÁNI. Hát van-e neki olyan finom orra, a mi igy hajlik? mi? (Sasorrt mutat.)