Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

IRODALMI TÜKÖR - HELTAI JENŐ Yvette Guilbert

LISZKA. Hazudik az úr! KONTRA. Ezérc meg inkább kikísértetünk! LISZKA. No, akkor nincs igazság sehol! De mégis, azt mondják, hogy a törvény védi az igazat; no, ha úgy van, rábízom ügyemet; igazabbat ennél még soha se védett! (Indul.) KONTRA. „ . . , KONTRÁNÉ. ^o&ak.) Hova? LISZKA. A bíróhoz, a törvényhez, vagy tudom is én, kihez? Oda, a hol az igazságot osztják! KONTRÁNÉ. Ne ereszd! LISZKA. Miért ne eresztene? KONTRÁNÉ. Oda majd én megyek. KONTRA. Én is veled! KONTRÁNÉ. Minek? KONTRA. Tanúskodni! KONTRÁNÉ. Nem kell! majd bevádollak én mind a kettőtöket! Vigyázz rá, mig visszajövök! KONTRA. Én? no még csak az kéne?! KONTRÁNÉ. Igaz, rád nem bízhatom, — eredj, végy magadra felsőt, hamar! KONTRA. Megyek! (Beaz oldalszobába.) KONTRÁNÉ. Majd megtaníttatlak én mindnyájatokat! (Eszmétkap.) Hopp! ez lesz a legjobb ni! (Rázárja Kontrára az ajtót.) Rázárom, addig ki nem jöhet! (Liszkára néz.) Erre pedig a külső ajtót, igy aztán nem szökhetnek meg! LISZKA. De én segítségért kiáltok, kitörök ajtót, ablakot s kikiáltom a világnak, hogy milyen méltatlanul bánnak itt velem! KONTRÁNK. (Csak azt próbáld, gyalázatos! Különben mindjárt hozok én rendőrt, a ki téged a jó útra igazít! (El.) (Kívül zárcsattan ás hallik.) NYOL( 1ADIK JELENET. LISZKA, KONTRA (a szobában). LISZKA. Rendőrt? Oh jaj! teremtő istenem, de le vagyok verve a csúf gonoszságtól! KONTRA. (Kopog.) Nos, hát ki zárta rám az ajtót? LISZKA. Az asszony! KONTRA. Miért?