Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - CSÁSZTVAY TÜNDE A Hét bagoly esete a magyar irodalomban

A Hét bagoly esete a magyar CSÁSZTVAY TÜNDE A

mikor Deutsch Mór 1874-ben kiadta utasításait fiatal alkalmazottjának, Kiss Józsefnek, a későbbi legendás hírű és kifinomult ízlésű lapszerkesztőnek, még csak remélni lehetett, hogy az újfajta vállalkozás sikerrel kecsegtet. Kiss József, a Zsidó dalol; című verseskötet akkor még igen szűk körben ismert szerzője, a Deutsch nyomda éppen munkanélküli korrektora folytatásos ponyvaregény írásába fogott, s bértollnoki szerződést kötött munkaadójával. A Deutsch Testvérek nyomdája a múlt század utolsó harmadában, kis fővárosi cégként, kiadványait főként a lassan nagyvárosiasodé Budapest polgárainak szánta. A felszabadultabb légkörű 1860-as évek második felének fokozott lapalapítási lázában Deutschék nem a legelterjedtebb napi- és néplapok, hanem az ún. közművelődési sajtótermékek piacán próbálkoztak. 4\idatosan és újítókedvvel vetették bele magukat a lapkiadásba. A hatvanas évtized közepén szinte egy időben indították útjára kiadványaikat, így a Magyarországon addig teljesen szokatlan, külföldi képanyaggal illusztrált és főként friss információkat nyújtó, ismeretterjesztő, irodalmikulturális (és csak mellékesen politikai) Magyarország és a Nagy Világ című magazint, melynek megcélzott olvasója a nagyvárosi polgárság. 1866-ban c lapot kiegészítendő, ennek „melléktermékeként" látott napvilágot a Képes Világ című, kéthetente megjelenő periodika, amely eleinte a falusi értelmiség és iparosréteg számára készült. Szintén ebben az évben indult a reformkori szépirodalmi divatlapok új időkhöz