Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város

kalmaztak itt. Az első mozi, ahol mecha­nikus színváltó (a színt a fényforrás elé tol­ta) berendezéssel dolgoztak, és a függö­nyöket gombnyomásra működtették. Kül­ső világításra — az akkoriban még speciális •— neon szolgált. Az ünnepélyes megnyitó leírásakor külön kiemelték a jó külső meg­világítást: „csodálatos fényben úszik az egész környék", „valóságos fényben für­dik...". A filmvetítések látványosabbá té­telére színpadi produkciókat is terveztek, megfelelő színpadi térrel, zenekari elhe­lyezéssel és orgonával. Az épület terveit Bauer Emil a pár évvel azelőtt megnyitott, szintén nagyszabású Corvin mozi terve­~. , , . 42 zojc készítette. A Rákóczi út-Semmelweis u. sarkán sokáig sikeresen működött a Magyar Világ kávéház. Először 1912-ben gondoltak itt mozi létesítésére, de csak öt év múlva valósult meg ez az elképzelés az időközben bankká alakított helyiség újabb átépítésé­vel. 1926-ban épült ki a Fórum mozi. A ter­vezés során a szokásos problémák merül­tek fel: a szerkezeti megoldások a nagy ki­váltásokkal, a 900 fős mozi kiépítése szem­ben a bérházban engedélyezett 300 fős be­fogadóképességgel. A jeles tervezők Ján­szky Béla és Szivessy Tibor szépen oldot­ták meg a belső tér kialakítását. A födém közepén a kör alakú nyílás nagyvonalúan egybekapcsolja a földszinti és az emeleti várakozó teret. A belsőt nemes anyagú, pa­zar díszítés kíséri, jó világítási megoldások­kal. A csillárokat és a szobrokat a már jól bevált — színházak, mozik, szállodák ré­42. Mozi és film. 1926.4. sz., 20. old.; Színházi Élet. 1926. 6. sz., 54-60. old.; Az Est Hármaskönyve 1927. Az Est Lapkiadó Rt. szere dolgozó — cégek készítették. Mind tervező, mind kivitelező tekintetében színvonalas gárda dolgozott itt. Ha lehetséges az 1920-as évekre jellem­ző moziépítészeti irányvonalról beszélni, akkor ezek a mozik annak szerves részei. Már az évtized elején a nagyobb terek, a kényelem kialakítására kezdtek törekedni a mozik. Kialakulóban volt a később álta­lánossá váló, az udvar lefedésével nyert né­zőtér típusa. Törekedtek a látogatók teljes körű, minden részletre kiterjedő ellátására, kiszolgálására. Az UFA-ban az előtér, a bü­fé, az egyenruhás jegyszedő, a zenekar, az­az minden körülmény a mozilátogató mi­nél nagyobb kényelmét és élményét szol­gálta. 18 jegyszedő, 4 portás aranyos-piros egyenruhában, 4 kék-fehér UFA-cgyenru­hás pénztárosnő fogadta a közönséget. A Fórum mozinál amerikai rendszerű önki­szolgáló büfét üzemeltetett Csillag úr. A másik szintén a nézők minél nagyobb komfortját szolgáló megoldás a nyitható te­tőszerkezet volt. A fővárosi tiszti főorvosi hivatal 1919-es vizsgálata során lesújtónak találta a mozik közegészségügyi helyze­tét. 44 Bírálata szerint levegőtlen, zsúfolt, büdös, piszkos, szellőzetlen helyiségek „melegágyai a fertőző betegségek csírái­nak". Javasolta az összes mozi átépítését. Ez nem történt meg, de talán a fenti véle­ményt megfogadták az új moziengedélye­sek. Nem véletlen, hogy az 1920-as évek­ben egyidejűleg megjelent a kertmozi és a nyitható tető a nyári szórakozás, moziláto­gatás szolgálatára. Az 1920-30-as évek 43. UO. 44. BFL tanácsi ügyosztályi iratanyag IV. 1407. b. 6749/III/18 sz.

Next

/
Thumbnails
Contents