Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város

azonban az úszócsarnokból kialakított Kamara mozi valósult meg, mely (közcélú intézmény megszűnése miatt) ideiglenes jelleggel működött 1921 és 1927 között, majd végleges engedélyt kapott. Budapest belterületi moziépítésére a fenti példák igen jellemzőek. A tulajdonosnak, tervezőnek, kivitelezőnek sok adottsággal, problémával kellett megküzdeni a meglévő épület nagy részének mozivá történő átalakítása során. Az Üllői útJózscf körút kereszteződésében fekvő Gschwind teleknél az építész, Bauer Emil más problémával került szembe. Az Unió Színházüzemi és Színházépítő Rt. „Colosseum" építését tervezte 1919-ben. A nagyszabású látványosságra (cirkusz, színpad, vízmedence) berendezett 5600 fős színház helyett azonban egy év múlva a Corvin Színház alapozása készült el, mikor felmerült a telek kihasználatlansága. Az új koncepció szerint a telek belső magvában épüljön a (mozgó)színház, és az utca felől pedig bérház. Az elképzelés szerint az épület korszerű mozi- és színházegyüttesként működött volna. Azonban a színpadi rész (a zsinórpadlás kiugró része) teljes kiépítésére nem került sor az ott meglévő barakkiskola miatt. Még folyt az építkezés, amikor az 1921. évi mozirevízió kapcsán a belügyminiszter visszavonta az engedélyt az építtető Városfejlesztő Banktól, és azt újabb szigorú feltételekhez kötötte. Öt évre adott engedélyt, azzal a feltétellel, hogy az esetlegcsen hátrányosan érintett mozik kártalanítására a bruttó bevétel mintegy 10 százalékát kifizeti, valamint magasabb helyárakat használ, mint a szomszédos mozik. 1922 novemberében végül is igen ünnepélyes keretek között megnyitották az ezerkétszáz fős mozit. A megnyitón részt vett Horthy Miklós, József kir. főherceg, a külügy-, belügy- és honvédelmi miniszter. A szabadon álló, egyemeletes neobarokk épület nagyszabásúra sikeredett hatalmas méretekkel, annak ellenére, hogy a kivitelezés a takarékosság jegyében történt, pl. nemes anyagokat nem lehetett felhasználni. Nagy méretű előcsarnok, monumentális belső lépcsőkarok, pazar díszítés (aranyozás, kazettás álmennyezet, lámpák), külső reliefek készültek, korszerű, máig jól működő berendezéssel (fűtő- és hűtőrendszer levegőáramoltatással az épület előtti kút segítségével). A Corvin mozi a kezdetektől fogva speciális helyet foglalt el a mozik sorában, sok ellentmondással, kezdve a helyszíni adottságoktól (önálló épület), a szokatlan építtető (Városi Bank), az emelkedett szellem meghirdetése (Nemzeti Színház, művészi filmek a színház-moziban), szokatlan működési feltételek (környező mozik kártalanítása) és az ennek ellentmondó ünnepélyes megnyitó (az ország vezető politikusainak részvétele). A továbbiakban is igyekezett korszerű és színvonalas megoldásokat alkalmazni a közönség megtartása érdekében. Látványos reklámokkal hívta fel a figyelmet a körútról kissé visszahúzódó mozira, pl. malmokat állított fel a Moulin Rouge fantomja c. film bemutatójára a mozi előtt. Korán (1928) fényreklámot használt. 36. Nemeskürty István: Tünt idők mozijai. Bp.

( 1979.10. sz. 21. old