Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város
képességű) mozi nyílt az 1920-22 közötti időszakban. A színház- és/vagy mozikoncepció nem mindig különült el élesen a tervezés és a működés során. A Nemzeti Színház kihasználatlan, csúfolkodó telkén építendő ideiglenes Nemzeti Mozgó gondolata ebben az időszakban merült fel. 1921 márciusára Lechncr Jenő neves építész elkészítette az épület terveit. A színház megmaradt sarokrészletét felhasználva, a Múzeum körút és Rákóczi út felől nyitott pergolas homlokzati megoldást, belül pompei stílusú fcstménydíszítést tervezett. A mozin kívül üzlethelyiségeket és a Nemzeti Színház örökös tagjainak szobákat alakított ki. Maga az építkezés gondolata heves vitákat váltott ki. politikai-gazdasági-városrendezési, valós és valótlan érvek és érdekek csaptak össze keményen, kezdve attól a kérdéstől, hogy luxus-e ebben az időben mozit építeni vagy ez elősegíti az építőipar foglalkoztatását. Miután az Országos Középítési Tanács és a Fővárosi Középítési Bizottság clutasí33 totta az építkezés gondolatát, a Nemzeti Mozgó helyébe lépett a kertmozi ötlete (ez pár év múlva meg is valósult). Még tartott a háború, amikor kérvényezték ..intim színház" kialakítását az Eskü téri Magyar Királyi Osztálysorsjáték palotájában. A századvégi épület belső udvarát — díszterem céljára — már eredetileg üveggel fedték. Ebben a jó adottságú épületben alakította ki Lcchner Jenő a Mcdgyaszai Színházat. Az átadása után többször is gazdát cserélt, míg 1921 augusztusában 33. BFL tanácsi ügyosztályi iratanyag IV. 1407.b. 796/111/21. Építő ipar, építő művészet 1921.33-36. old. 34. BFL Színházi és közművelődési iratok IV.1420.C 50. doboz, új bérlőkhöz került, akik Helikon filmszínház néven mozi és színház célú üzemeltetésre kaptak engedélyt. 1925-től kisebb átalakítás után Orion mozi néven működött tovább. 34 A II. világháborúban az épület rommá vált. Az Andrássy út-Nagymező u. környéke valamikor mulató- és szórakozóhelyekben bővelkedett, a város előkelő szórakozónegyede volt. Ez a koncentrált szórakozó terület — ahogy az évtizedek tapasztalata mutatja — képes volt több mozit is eltartani az egyéb szórakozási lehetőségek mellett. A Nagymező u. 22-24. sz. alatt az egykori Wabits Lujza-féle 4 elikert, majd kabaré helyén 1920 végén a Radius Magyar Filmgyárés Filmforgalmi Rt. igen elegánsnak szánt mozit hozott létre, kibérelte a Télikertet, ahol ,,a világvárosok, különösen Paris mozgóképpalotáihoz hasonló hatalmas ctablissemcntet kivan megteremteni", s Közép-Európa legpompásabb és legpazarabbul berendezett mozijává akar• 3S ta tenni. A következő években azonban már színházzá alakították át (melyben mozielőadást is tartottak). 1926-tól mintegy húsz éven át működött itt a Radius majd Renaissance mozi (930 fős), több konkurens mozi (a 290 fős Túrán és az 530 fős Tivoli) hatósugarában. 1945 után újra több éven át színházi célokat szolgált. A Nagykörút-Dohány u. sarkán álló épületben működött a ( larmen kávéház, majd 1921-től a Carmen (ma Bástya) mozi. Az egyébként jó adottságú épület értékét az sem rontotta, hogy mind a Rákóczi útOrion (Apolló) 1918-33 közötti iratanyag; Tanácsi ügyosztályi iratanyag IV.1407.b. 391/111/18 35. Lányi—Radró—Hild: i. m.; Mozihét, 1920. 3. sz.
