Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város

zékeny a korban lezajló változásokra. A tu­lajdonos- és a stílusváltások során korsze­rűsítés, modernizálás, felújítás címén ha­mar átalakítják őket. Szép megoldású volt az óbudai bérház belső udvarában kialakí­tott Flórián mozi, az Akácfa utcai Valter mozi (Gorkij moziként szűnt meg), a Ke­leti pályaudvar melletti Keleti (Baross) mozi, az Olympia (ma Hunnia) és a mai Moszkva tér környéki Scala mozi. Az első Flórián mozi egy műhely átalakításával épült, a bérház udvaráról lehetett megkö­zelíteni. A félnyeregtetős, szomszéd ház­hoz tapadó udvari épületnek tetszetős kis szecessziós homlokzatot terveztek. Ké­sőbb aztán ennek helyén épült fel a köz­vetlenül az utcáról megközelíthető mai Flórián. A kis Keleti mozi helyét (ma gyorsétkező van a helyén) a katonai ba­rakkból kialakított grandiózus Capitol vet­te át 1924-ben. A budai Scala mozi a néma­film-korszak végén bezárt. Az egyetlen ma is meglévő szép példa — nemcsak a hom­lokzat, hanem a belső tér egységes, szín­vonalas kialakítására is — a Nagymező u. 8. sz. alatti, jelenleg színházi átalakítás alatt álló, műemléki védettségű, volt Tivoli (Tinódi) mozi. A külsőbb részeken fekvő mozik — a belterületi mozik egy részével együtt — nem dicsekedhettek azonban ilyen fényes kialakítással. A külterületeken építési szempontból sokkal kedvezőbbek voltak az adottságok a belterületi foghíjtelkek vagy bérházak földszintjének beépítésével szemben. 300 fő befogadóképességen túl már lakóházban nem lehetett mozit létre­hozni, külön épületet kellett emelni. Na­gyobb befogadóképesség esetén — a szín­házakhoz hasonlóan — minden oldalról szabadon fekvő telekre lehetett csak épít­kezni. A kertvárosi beépítési mód és a na­gyobb telkek biztosították a nagyobb mé­retű, szabadabb alaprajzi kialakítású, önál­ló moziépületek létrehozását. A tulajdonos viszont csak a helybéli nézőközönség érdeklődésére számíthatott. Rákosfalva (Külső Kerepesi út) közönsége számára lé­tesített mozit Plútó néven Pálfi János vál­lalkozó. 4,5 m magas vasvázas épületet emelt. A nyitás után egy évvel, 1911-ben már bővítette, irodahelyiséget is kialakí­tott, majd cukrászdát is nyitott mellette. 1932-ben üzlethelyiséget is épített. 1936­ban tovább bővítette moziját. 1964 körül bontották le. Az állandó bővítés és a folya­matos hosszú fennállás azt mutatja, hogy a mozi beváltotta a hozzá fűzött reménye­ket. A mai peremkerületeinkben (abban az időben önálló településként működő Új­pest, Kispest, Rákosszentmihály stb.) in­kább épült néhány, a település többi épü­letéhez képest jelentős, szép homlokzati megoldású épület. A háború kezdetével lezárult ez a dúsan virágzó korszak. Nem tudjuk pontosan, hány mozi nyílt az 1914 előtti időszakban. Becslésünk szerint az ekkor létrejött mo­zik kevesebb mint 20 százaléka kb. egy évig, mintegy 30 százaléka néhány (kettő­tizenkettő) évig működhetett, s kevesebb mint 50 százaléka élte túl az első világhá­borút. Az 1914 és 18 közötti időszak 1915-ben Körmendi Ékes Lajos a mozi­• • • • 27 ról írott összeloglaló munkájában a követ­kezőket észrerevételezte (javasolta): sza-

Next

/
Thumbnails
Contents