Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város

rosrészben aztán — mondhatni — kultúrmissziót teljesít... oly nagy előszeretettel özönlik az elegáns publikum." 1908-ban a Projectograph Rt. a főváros tíz helyén tartott mozgókép vetítést. 1909-ben negyvenhat mozgó várta a szórakozni vágyó közönséget. A szaksajtó 1910-ben kiemelte, hogy Budapest többé nem a kávéházak, hanem a mozik városa. A rendőrkapitány időszakonként korlátozta az új engedélyek számát („numerus clausus") a mozitulajdonosok teljes egyetértésével. A régi mozisok legfőképp a fő utcákon nyitandó mozik és a hamar meggazdagodni akaró spekulánsok ellen szólaltak föl. További szigorításként 1913-ban a varietékben is megtiltották a mozielőadásokat

15

. Egy 1913-as kimutatás szerint'

6 a moziüzemeltetés nem jövedelmezett jól, a főváros összes mozija közül mintegy harmincnak fényesen ment, a többség azonban éppen hogy csak megélt. A szezon folyamán tizenhárom kisebb (140-200 fős) megszűnt, helyettük hat új, viszonylag nagyobb mozi (többnyire 280 fő feletti férőhellyel) nyílt — a korábbiakban kiadott elvi engedélyek alapján. Az európai nagyvárosokkal számszerűen összehasonlítva Budapest valóban a mozikkal legjobban ellátott városok közé tartozott (Berlin: 260 mo14. Uo. is. 1907 novemberében a főkapitány rendeletben leállította az ú| moziengedélyeket a túl magas moziszám miatt. 1909-ben újra korlátozta, azzal indokolva, hogy a korlátozás a szabadversenyt gátolja. 1913 őszén újra befagyasztotta. A varietébeli korlátozás indoklása az volt, hogy a varieté fedőnév alatt valójában a tulajdonos mozit üzemeltetett. 16.260 fős mozi bevétele 1 hónapra (ha 300 napon át 3-3 előadást tart telt házzal és 30 koronás jegyárral) 6900 K. Ezzel zi, kb. 4 millió fő, London: 400 mozi, 7 millió fő, Budapest: 114 mozi, 910 000 fő). A száztizennégy moziból a legkisebb 103 fős, a legnagyobb 1000 fős volt (a világ legnagyobb mozija ekkor a párizsi 6000 férőhelyes Gaumont Palace). A legelterjedtebb volt a 200-300 férőhelyes mozi (a mozik 50 százaléka).

17 Kerületenként változott a mozik száma, de nem függött össze szorosan a lakosság számával, inkább a (kereskedelmi) központi fekvéssel. kerület t.. II., II I., IV., V., VI., VII., VIII., IX., X. mozik sx. 9 í) 5 3 6 25 27 22 9 2 A legjobb moziközönségnek a VI—VII. kerület polgárságát és a VIII. kerület munkásságát tartották. A mozitulajdonosok nem rendelkeztek sok mozival, ahogy külföldön ez gyakorlat volt. A Projektograph cég tartott fenn nyolc mozit, ezenkívül egy-egy tulajdonosnak öt, négy illetve kettő mozija volt, a többiek egy-egy mozival rendelkeztek. 16 százalékukban társtulajdonos, 23 százalékukban pedig nőtulajdonos volt.'

8 A főváros •—• szemben a vidéki nagyvárosokkal, amelyek megpróbáltak ebből fontos, esetleg privilegizált bevételi forrást teremteni — nem üzemeltetett mozit. (A vidék is jó ütemben lépést tartott Budapesttel. Nemcsak a vándormozik juszemben kiadása 5800 K, amiből a műsor 1800 K, a villany 1600 K [Mozivilág, 1913 január] 1/. Európa nagyobb országaiban és az USA-ban ekkor 5-600 fő volt az átlag. Bár Angliában az Eledric Theatre hálózat 1908-ban megteremtette jellegzetes kis, szerény, kb 200 fős népszerű mozitípusát [Lacloche, Francis: Architectures de cinéma, Paris, Ed. du Moniteur, 1981.] is. Mozgófénykép Híradó, 1913. június 22.