Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város
ft I. I9Q4Vanek József moziengedélye a Margit krt. 8, sz. alatti helyiségre Budapest Főváros Levéltára a főváros összes mozija közül mintegy harmincnak fényesen ment, a többség azonban éppen hog' csak megélt. " rosligecben ködfátyolképeket mutogatott. Két későbbi leírás a következőképp mutatja be az 1903 körüli mozimiliőt 6 . „Kinn a ligetben egy fabódé, benn a városban egy ideiglenesen üresen maradt bolthelyiség, ez volt a mozi. Gyalulatlan deszkapadok, szorosan egymás mellett ...maszatos becsalogató ember a mozi ajtóban, aki rekedtre ordítozott hangon hívja fel a közönség figyelmét", „néhány kiadatlan bolthelységben bekenik az ablakokat fekete festékkel, aranybetűkkcl ráírják színház, néhány olcsó széket és egy vetítőkészüléket vesznek, azután angazsálnak egy zongorást és bevásárolnak egy pár filmet." Az állandó mozihelyiségeken kívül a város legkülönbözőbb helyein állítottak fel sátormozikat: bérbe vett üres telkeken vagy közterületeken (tercken). 1906-ban a IX. kerület elöljárósága így vélekedett a Boráros téren állítandó sátormoziról: „az egész környék lakóit háborgatná ...csirkefogók, csibészek, zsebmetszők gyülekezőhelye... a mai nehéz megélhetési viszonyok között nem tanácsos az amúgyis igen szűkösen élő, takarékosságra utalt alsóbb néposztálynak könnyelmű pénzkiadásra alkalmat adni". Azt ajánlotta, hogy az országos vásártéren helyezzék el 7 . A Batthyány téri sátormoziról (1902) így szól egy utólagos visszaemlékezés 8 : „A Bombatér... nem volt parkírozva. Homokos, poros volt. Sátorok álltak rajta... A tér közepén egy nagy ponyvás-sátor állt. Bejáróját függöny takarta. A bejáró előtt egy fapódiu6. A Mozivilóg 1913 januári és februári száma 7. BFL tanácsi ügyosztályi iratanyag, IV.1407.b.l 552/11/1906 sz. 8. Horváth Elemér—Horváth Mária: írások Budapestről képekkel, Bp., Királyi Egyetemi Nyomda, 1940.38-39. old.
