Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - GRANASZTÓI PÉTER Tömegszórakozás a Városligetben — A Vurstli
be" , es a harmincas évek végén már dodgem is vole a Vurstliban. A megújulási kísérletek ellenére a Vurstli állapota lehangoló a 1920-as évek második felétől: sok mutatványos hétköznap zárva tartott, a Baroccaldi cirkusz is megszűnt. ,,A Vurstliban nem kell tolongani, nincs publikuma a ringlispileknek, fél órákat áll", de a hintákon is sokszor csak az előhintázók, vagyis a „gusztus csinálok" ültek, és a Feszty-körkép se érdek már sok embert 68 . A Vurstli közönsége sokat változott, egyre fogyott s szegényedett, és az 1930-as évek végén csak a lumpen- és a legszegényebb rétegek látogatták. A hanyatláshoz hozzájárult az első világháborút követő és az 1929-es gazdasági válság is. „Most nem az üdülést, pihenést kereső emberek vannak a ligetben. Most a padokat a munkanélküliek vették birtokba" — írta némi kis túlzással a Népszava*. A mutatványosok maguk is keresték a közönség elpártolásának az okát, és már 1912-ben arról panaszkodtak, hogy az új Állatkert nagyon jól megy: 4 hónap alatt közel egymillióan váltottak jegyet, de a válság kezdete szerintük az Angolparkkal kezdődött 70 . Ez azonban nem teljesen fedte a valóságot, hiszen az 1912-ben újonnan megnyílt Állatkert elég drága volt, mint ahogy azt egy városi tisztviselő megállapította: „a Vurstlinak nem az Állatkert a konkurense, azt nem tudja az egyszerű ember, a Vurstli közönsége megfizetni". 7 ' Anyagi okok miatt viszont már az Angolpark sem 67. Tábori K.:i. m., 84. old. 68. Népszava 1930. július 20., 10. old. 69. lásd 68. jegyzet 70. Budapesti Napló, 1912. szeptember 27.27. old. 71. lásd 70. jegyzet volt elérhető szélesebb tömegek számára: a belépő 30 fillér (1926), és minden já72 tékért külön kell fizetni , miközben 10 fillérért lehet a Vurstli látványosságait megtekinteni (1931). 73 De voltak mutatványosok, akik örültek az Állatkert nagy forgalmának: a mozgóképszínházak, mert így hozzájuk is több ember jött be. „A mozisoknak sokkal jobb szezonja volt, mint az elmúlt szezonban!" — mondták róluk irigykedve mutatványos társaik 1915-ben 74 . A mozgóképszínházakat a századfordulón először mutatványosok üzemeltették, ami nem volt véletlen, hiszen minden technikai találmány a Vurstliban kezdte diadalútját. A mutatványosok jól érezték meg a moziban rejlő hatalmas üzletet: ekkor még kikiáltóval és verklivel toborozták az újszerű látványossághoz a nézőket. A Filmek a panorámákhoz hasonlóan egzotikus témákat dolgoztak fel, és a közönség a mutatványos bódéján átsétálva nézte az alig 35 méter hosszú filmeket. A mozi — már nem mint vásári látványosság — diadalútja az 1900-as évek elején kezdődött. „A mozgó, a mozgó... Ez mozgatja Btidapest népét... Most minden héten megnyílik egy új mozgószínház" — írták 1906-ban 75 . Számunkra felfoghatatlan, hogy milyen óriási újdonság volt a mozi a kor emberének. A filmek tartalma nem volt különösebben eredeti, szerelmes történetek, gyorsvonat- és hajókatasztrófa, egzotikus tájak, mint „India, Japán, a kam72. Kritika, 1981.12. sz., 26. old. 73. Népszava, 1931. április 26.6. old. 74. Budapesti Hírlap, 1915. május 9. 75. Vasárnapi Újság, 1906. december 16., 818. old.
