Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - GRANASZTÓI PÉTER Tömegszórakozás a Városligetben — A Vurstli

A mutatványosok, amit lehetett, megtettek, hogy megtartsák városiasodé közönségüket. Az egyik legjobb példa erre a Plasztikon, amely már a század elején is az aktuális és városi eseményeket, személyeket mutogatta. Sok új szenzáció került a Plasztikonba 1929-ben is, olyan alakok, akik a pesti tömegek fantáziáját különösen izgatták: a düsseldorfi rém, Mussolini, tiszazugi gyilkos asszonyok, a derék csendőr őrmester, aki leleplezte az eseményeket, Nobile csoportja az Északi-sarkon

62

. De a Plasztikon legérdekesebb alakja, amely már teljes mértékben a modern városi tömegkultúrát reprezentálta a Vurstliban, Valdcmar Psylander viaszfigurája volt. Valdemar Psylander világhírű filmcsillag volt, a némafilmek sztárja, és óriási szenzáció volt, hogy a szegények vigasztalóját és mu63 lattatóját, a „nyomorgók utolsó örömét" szerződtette a Royal Orfeum. Egész Budapest lázban égett, róla beszélt mindenki. A szenzáció, a sztárkultusz tipikus nagyvárosi jelenség, amely a Vurstlit is megérintette — legalábbis a Plasztikonban —, ahol a „szegények bohócáról" viaszbábut készítettek, és a pesti pletyka szerint főbe lőtte magát előtte egy reménytelen szerelmes.

64 Hincz Károly bábszínháza, melyet 1926ban költöztettek át a Kis cirkusz mellé a mutatványosok utcájába, a másik példa a megújulásra és a pesti közönséghez való alkalmazkodásra. Hincz Károly az 1920-as évek első felében még elsősorban a 19. századi vándorbábszínházas hagyományok alapján dolgozott, de áttelepülése után 62. Czippán Gy.: i. m., 39. old. 63. Krúdy Gyula: A fény hőse, In: Filmvilág, 1995.2. szám, 18-20. old. egyre több újítást és változtatást vezetett be, melyek következtében darabjaiban megjelent a szenzáció, az egzotikum és a városi tematika. A városi témát feldolgozó darabok az 1920-as évek végéről valók: Hangverseny (1930), Virágárus (1928), harmónikás és szaxofonos négerekkel. A legnagyobb változás az 1930-as években következett be, amikor már teljesen eltűntek a hagyományos formák és bábok, és a városi kozmopolitizmust követve Grimm mesék és Walt Disney történetek adták az előadások gerincét. Az óriási sikerű filmek bemutatása után néhány évvel, 1937-ben megjelent a babszínházban a Mickey egér család, és mindössze egy évvel bemutatása után Donald kacsa.

65 A népligeti Kemény bábszínházban viszont Vitéz László maradt a főhős, és minden más vonatkozásban is nagy különbségeket mutatott városligeti kortársával szemben. A népligeti bábszínház és a mutatványosok műsorai 19. századi tradíciókhoz kötődtek. Nem voltak Walt Disney és Grimm bábok, az előadások sokszor a panorámák látványát és a ponyvairodalom betyárvilágát idézték.

66 A Népliget ekkor élte fénykorát, és a szórakozási szokások sokban hasonlítottak a századfordulós Városligetéhez. A technikai haladás vívmányai sem kerülték el teljesen a Vurstlit, hiszen „az egyszerű ringlispilek helyett szédítően száguldanak a levegőben a repülőgépek és léghajók, amelyeket a villamos áram hajt kör64. Szilágyi Gy.: i. m, 67. old. 65. Belitska—Sholtz H.: i. m., 26. old. 66. lásd 63. jegyzet