Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - GRANASZTÓI PÉTER Tömegszórakozás a Városligetben — A Vurstli

De melyek is ezek a játékok? A hagyo­mányos mutatványok csak 1910 körül kezdtek átalakulni vagy eltűnni, addig a paprikajancsi, a panorámások, a jósok, a hinták, a körhinták, a plasztikon, a Baroc­caldi cirkusz, a céllövöldék stb. szórakoz­tattak. A játékok minden típusa képviselve volt itt, a versenyjátékoktól a szerencsejá­tékokon keresztül a szédületet okozókig. A legdivatosabbak éppen ez utóbbiak voltak, melyek némileg átalakulva ma is a legnagyobb attrakciói a vidámparkoknak. A körhinta, a hinta már a 19. század első léiében népszerű mutatvány. A Városliget­ben már 1862-ben működött egy óriáske­rék 39 , 1868-ban 10-15 a ,,ringspiel"-ek szá­ma 40 , melyeket ekkor ló vagy legtöbbször napszámos, esetleg gyerekek hajtottak egy-egy ingyen menetért, három tolás után. Csak 1884-ben jelent meg a gőzerő­vel történő mozgatás, és 1909-ben a vil­lanymotor. Ekkor a körhinták már tégla­épületekbe kerültek, és külön körhintasor volt a Vurstliban. Hamar megjelentek a körhinták vetélytársai, a sárkányhinta, a hajóhinta, a hullámhinta, a léghajóhinta stb. A körhinta azon ritka mutatványok egyike, amelyet a jómódú polgári közön­ség is kipróbált, de az 1920-50-as években már csak a gyerekeik: „a ringlispíl lovain, zebráin, kocsijain, oroszlánján, sőt aero­plánján már sokkal finomabb társaság ül és kékül-zöldül, de azért élvez a sebes forga­tagban. Úri dámás ruhákat is lehet itt lát­ni... szemben a masszív, nagy egetverő hin­tákon többnyire csak olyan bokorugrós, 39. Czippán Gy.: i. m., 11. old. 40. lásd 31. jegyzet 41. Tábori K.: i. m., 65. old. tízviganós cselédeket lehet látni, akik vá­rosi nevelésüknek még csak elején van­nak, mostanában kerültek fel a csendes vidékről. A ringelspiel élvezetéhez úgy lát­szik bizonyos fokú városi kultúra kell." . Szóltunk már korábban e játékok lénye­géről, a szédületkeresésről, amelynek elé­rése olykor nehéz és mindig veszélyes (ká­bítószer, alkohol), libben a „másik világ­ban" minden lehetséges, de előre kiszámí­tott, rövid ideig tart és minden kockázat nélküli. Ezek a pörgő, forgó, zuhanó és gyors szerkezetek megzavarják az ember egyensúlyérzékét, és valamilyen fizikai, kéjes zavart, izgalmi állapotot keltenek. Ezt a kéjes állapotot csak tovább fokozta a nyári meleg, a kintornások zenéje, mely­nek dallamára „olyan jó kedvvel kurjongat [a körhintázó közönség], mintha ezzel összes vágyát kielégítette volna. Néhány tour után az egész közönség teljes képes­ségével énekli az amúgy istentelen meló­diát. Sokan új jegyet váltanak a következő körre." 42 . A pörgő, forgó gépekkel ugyanazt sike­rült elérni, amit korábban a maszkos kar­neváli vigasságokkal, legföljebb a szédület vette át, igaz csak néhány percre, a maszk szerepét 43 , egy másik világba vezette a résztvevőket, akik így elfeledték a jelent. A szédülettel párhuzamosan a szexualitás is szerephez jutott a hintázás közben, ezzel is fokozva az élvezeteket. Főleg a repülő hintákra és a hajóhintákra gondolunk, ahol általában legények és lányok hintáztak egymásnak feszülve, és „sikoltozás rikolto­42. Ország-Világ, 1893.348. old. 43. Caillois R.: i. m., 265. old.

Next

/
Thumbnails
Contents