Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - GRANASZTÓI PÉTER Tömegszórakozás a Városligetben — A Vurstli

többség csak tavasztól őszig. A csúcsidő­szak májustól az első nagy nyári melegekig tartott. A rendszer nélkül, összevissza elhe­lyezkedő bódék már nem illettek egy vi­lágváros centrális közparkjához, így aligha véletlen, hogy 1911-ben rendeletileg ki­sebb területre és egységes kőházakba szo­rították a mutatványosokat, így terjeszke­23 dési lehetőségeiket is meggátolták. Ek­kor többen átköltöztek a Népligetbe, má­sok az Angolparkba, de sokan — főleg a ré­giek — 25 évre szóló használati jogot kap­tak . A Vurstli utolsó áttelepítése 1926-ban, a Széchenyi strandfürdő építése és az And­rássy út meghosszabbítása miatt történt. Az érintett mutatványosok — a földalatti állomástól a Műszínkörig (a Vidám Park bejáratától nem messze) — kártérítést kap­tak, vagy áttelepítették őket a Vurstli új helyére, a Cirkusz és az Angolpark közé, a Mutatványosok utcájába. 25 Nem véletlen a Vurstli ide-oda telepítése: a cél nyilvánva­lóan a tömegek és a közép- és felsőrétegek által látogatott helyek minél jobb elvá­lasztása volt. A Sugár út és folytatása, a S tela na út (a híres korzó színhelye), valamint az ettől délre eső területek is 1885-ben nyerték el végleges formájukat. A Ligetnek ez a déli kétharmada —• kb. a Stefánia úttól délnyu­gatra — alapvetően különbözött a nagy tö­megek által látogatott északi részektől, itt nem voltak szórakozó- vagy mulató-he­lyek, hanem elsősorban gyönyörűen par­kosított részek. A „népliget" és az „elegánsabb világ" ál­tal látogatott déli területek között rendkí­vül éles a határ: „Néhány lépésre a szibé­riai vasúttól [a Vurstliban volt] egy kis fa hídhoz jutunk, amely az Artézi fürdőhöz vezet. Pompás kert. A tarka kert sudár fái árnyékában vagy pompás allékon előkelő 26 közönség sétálgat." Vagy „Másforma az élet ott, ahol a fenyvesek sötét zöldje mel­lett a divatos Stefánia-út porondja fehérlik. Ez már úribb és az igazán úri világ felkapott sétáló és néző helye." 27 A Rundóra, illetve a szépen parkosított területekre a tömegek nem nagyon men­tek, ők mást — szórakozóhelyet, látvá­nyosságot — kerestek a Ligetben. A Liget csak az 1880-as évekig jelentette a pesti al­sórétegeknek a zöldet, amikor még le le­hetett telepedni a fűbe egy-egy ünnepnap. Később már nem lehetett a parkosított he­lyeken a fűre lépni. A századfordulón pe­dig kifejezetten a Vurstliért vagy más szó­rakozóhelyek és a kocsmák kedvéért ke­resték fel a Városligetet. A Vurstli fénykora A Vurstli fénykorát az 1890-es évek ele­jétől élte, miután áthelyezték a Széchenyi fürdő helyére. Ezt bizonyítja, hogy a be­vételi gondokkal küszködő Állatkert is eb­22. lásd 10. jegyzet 23. Jécsai László: A Vurstli, Budapest, 1947.3. szám. 99. old.; Tábori K.: i. m., 84. old. 24. Czippán Gy.: i. m., 27. old. 25. Belitska—Sholtz Hedvig: Vásári és művészi bábjátszás Magyarországon 1945-ig, Tihany, 1974.24. old.; Az Est, 1926. szeptember 23. 26 Ország-Világ, 1893.338. old. 27. Fővárosi Lapok, 1888. június 15.

Next

/
Thumbnails
Contents