Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - MÉSZÁROS ILDIKÓ Antikváriusok, ódondászok, használtkönyv-kereskedők Pesten és Budán

(1930), a Zenei Lexikon (1930-31). Ez utóbbi szerkesztőinek egyike Győző Andor veje, Szabolcsi Bence, a híres zenetudós, aki az 1930-as évek végén — nem éppen önszántából — éveken át ártdta a könyveket a Győző-féle antikváriumban. Stemmer „tudományos és művészeti antikváriuma" Stemmer Ödön 1895. augusztus l-jén, 14 éves korában apja elhatározásából került az antikváriusi pályára. Tanoncéveit egy olyan Váci körúti modern antikváriumban töltötte, melyhez hasonló tucatkönyvesboltokkal akkoriban tele volt a város. Stemmer feladata volt az üzletben, hogy könyvkereseti listák alapján felvásárolja a különböző antikváriumokból a náluk előjegyzésbe vett műveket. Beszerző körútjai során Stemmernek lehetősége nyílt megismerni a főváros antikváriumait a legnagyobbaktól a legapróbbakig; ennek során megismerkedett a szakma prominens képviselőivel. Sokszor kapott megbízást könyvek házhozszállítására neves gyűjtők, híres személyek részéről, így velük is személyes kapcsolatba került. 1905-ben Stemmer a jó nevű antikváriushoz, Dobrowszky Ágosthoz szerződött. Az Eskü úti üzletben azután végre képességeinek és érdeklődésének megfelelő munkát kapott. Dobrowszkynál tanulta meg a szakmában használt fogalmakat, az alapvető segédkönyvek és bibliográfiák használatát, valamint a katalogizálás alapjait. Megismerte az 1711 előtti hungarikumokat, első kiadású könyveket és más irodalmi ritkaságokat, és elsajátította értékelésük szempontjait. Alig fél esztendőt töltött Dobrowszky boltjában, amikor áthelyezték a cég egy Erzsébet körúti fiókjába üzletvezetőnek. Itt olyan kiváló gyűjtőkkel került kapcsolatba, mint a Ballagi fivérek (Géza és Aladár), akiktől egy kezdő antikvárius sokat tanulhatott. 1906-ban Stemmer megvált a Dobrowszky-cégtől, hogy önálló üzletet nyisson, amely öt éven át a lakásán működött. Az első években Stemmer legfőbb feladatának olyan raktárkészlet összegyűjtését tekintette, amely méltó alapját képezheti egy nívós tudományos antikváriátusnak. Ehhez elsősorban más antikváriusok készleteiből vásárolt műveket. E készletek legtöbbje akkoriban még igen gazdag és többnyire kiaknázatlan volt. A múlt század utolsó évtizedeiben nem egy régi magángyűjtemény került kereskedelmi forgalomba, egy részük képzetlen antikváriusok boltjaiban kötött ki, olyanoknál, akik a legbecsesebb ritkaságok tartalmáról és értékéről vajmi keveset tudtak. Stemmer felkutatta a raktáraikat, és innen vásárolta össze tudományos antikváriuma számára a fontos műveket. Később Stemmer már nemcsak társcégek raktárkészleteit aknázta ki, de tudott vásárolni kisebb könyvgyűjtemények, magánkönyvtárak anyagából. Stemmer raktárkészlete csakhamar olyan gazdag lett, hogy érdemes volt róla katalógust is megjelentetnie. 1910-ig három árjegyzéke látott napvilágot, melyek nyomán komoly könyvgyűjtők is megismerték üzletét, olyanok, akikhez Stemmer eddig nem jutott el. így vált törzsvevőjévé, többek között, Edvi Illés Aladár, a Képzőművészeti Főiskola igazgatója, báró Láng Lajos, a ne-