Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - MÉSZÁROS ILDIKÓ Antikváriusok, ódondászok, használtkönyv-kereskedők Pesten és Budán

teljesen a tudományos antiquariatus terén szerzett szakösmereteinek és ritka tájékozottságának gyümölcsöztetésére adta magát és tette ezt hosszú időn át oly fényes eredménnyel, hogy rövid idő alatt maga köré gyűjtötte az ország könyvvásárlóinak, intézeteknek, arisztokrata amateuröknek és minden osztálybeli könyvbúvároknak legnagyobb részét." 0 Révai üzlete értékes készletekkel rendelkezett, melyet bizonyít az 1885-ben kiadott négy katalógus is. Közülük a Xl-es és a XII-es számú az állam- és jogtudomány körébe tartozó könyveket tartalmazta, a XIII-as számú a művészeti, művészettörténeti és az építészeti kiadványokat, míg a XIV. számú jegyzék a patriotikumokat ismertette. 1887-ben Révai megjelentette 66 lap terjedelmű, 1797 tételt tartalmazó antikvár katalógusát, amely zömmel hungarika anyagot kínált, elsősorban a történelem tárgyköréből." Az üzlet a századfordulót követő években hanyatlásnak indtdt, és Révai az 1900as évek végén kénytelen volt megválni boltjától. A megszűnés okairól és körülményeiről Stemmer Ödön, a korszak másik neves antikváriusa így ír visszaemlékezéseiben: „Századunk első évtizedében két régi és elismert antikvárius készletei cseréltek kényszerűen gazdát: 1906-ban a Dobrowszky cég birtokába került a legrégebbi tudományos antikváriumok egyike, a Horowitz-féle üzlet. 1908-ban egy négy antikváriumból létesült konzorcium megío. Révai Leó. Cotvina. 1907.1. sz. 57. old. il. Steinhofer Károly: Révai Sámuel élet és pályarajza. Bp., Pallas, 1910.45. old. szerezte — mellesleg potom árért — a másik, a legalább olyan régi és ismert antikvárius, Révai Leó készleteit. (...) S ennek az volt az oka, hogy mind Horowitz, mind pedig Révai elsősorban elméleti szaktudósok voltak, és csak másodsorban kereskedők, így a felhalmozott értékeket ugyan kellőképpen el tudták raktározni, de a szükséges vásárlói publicitást nem tudták megteremteni . „Révai nem volt képes alkalmazkodni a piac belső viszonyaihoz. Talán presztízsféltésből vagy más okokból nem volt hajlandó engedményeket tenni könyvei árából; sokszor makacsul kitartott a már évtizedekkel előbb képzett árak mellett. így aztán mások aratták le sokéves munkájuk gyümölcsét". Nádor, az operettkotta-kiadó Nádor (Neumann) Kálmán 1870-ben nyitotta meg antikváriumát a Károly körút 10. számú ház egyik udvari helyiségében.

14 Röviddel alapítása után az üzlet először a Múzeum körútra, a Politzer Zsigmond-féle antikvárium tőszomszédságába, majd innen rövidesen a Károly körút 8. szám alá költözött, ahol mindvégig működött. Nádor nem volt tanult antikvárius, de kiváló érzéke volt a könyvek iránt. Ennek köszönhetően szerény üzletét hamarosan Budapest egyik legjelentősebb antikváriumává fejlesztette. 12. Stemmer Ödön: Egy antikvárius visszaemlékezései. Bp., Szépirodalmi, 1985. 28. old. 13. Stemmer: i. m., 28. old. H. Nádor Kálmán. Comm. 1917.15. sz. 66. old.