Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - KOVÁCS ÁKOS Zárgondokság alatt

KÖRHINTA Körbe megy FESZTY-KÖRKÉP szintén körbe, de nem megy Karinthy Frigyes: Bemutató a Városligetben Zárgondnokság alatt (A Magyarok bejövetele Rt. 1932-1933-ban) KOVÁCS ÁKOS (Az itt publikált dolgozat a Feszty Árpád és körképe című hosszabb tanulmány 1 része, melynek eddig megjelent fejezetei igye­keztek feltárni a panoráma műfaj európai és hazai keletkezéstörénetét, a Feszty­körkép megfestésének, felállításának kö­rülményeit, illetve azt, hogy a körképet, ezt a jellegzetesen 19. századi nagyvárosi látványosságot a Millennium idején ho­gyan igyekeztek szakralizálni, napjaink­ban pedig reszakralizálni. Ezúttal — mint­egy az alkotók ábrándját az elkészült mű valóságával szembesítve — bepillantást adunk a „háttérbe", a „Feszty-féle magyar körkép (betéti) társaság" illetve annak jog­utódja, a „Magyarok bejövetele Részvény Társaság" gazdasági helyzetébe, melyet szinte a cég megalakulásától kezdődően nagyfokú bizonytalanság, majd rendkívül gyors szétzilálódás jellemzett. Ezt a szétzi­lálódást és az ellene folytatott hol groteszk, hol tragikus, de mindig hiábavaló küzdel­met kísérjük figyelemmel az 1932 közepé­től 1933 végéig terjedő rövid, ám annál jel­lemzőbb időszakban. A „Magyarok bejövetele Részvény Tár­saság" irattárában lévő leveleket betűhí­ven idézzük.) A londoni bemutatása után nagy nehéz­ségek árán 1909-ben hazahozott körképet i. A tanulmány egy hosszabb részlete „A Feszfy-kép" dmmel megjelent a Mozgó Világ 1995.7. számában és az Ars Hungarica 1996. XXIV. évfolyam 1. számában

Next

/
Thumbnails
Contents