Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - GYÁNI GÁBOR Középosztályi fogyasztási kultúra és az áruház

A Párisi Nagy Áruház belülről 1910es évek Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény „Az arisztokrata hölgyek Budapest helyett inkább Bécsbe mentek, még a század elején is, szokásos évi bevásárlásaikat lebonyolítandó. " sőt a puszta meggyökeresedés folyamatára is. Vagyis éppen azt nem engedte szóhoz jutni, ami mint polgári-középosztályi fogyasztási kultúra a nagyáruház első számú táptalaja. Ellenben a középosztály rabja maradt annak az áruház-ellenes arisztokrata vásárlási szokásnak, amely az exkluzív kiskereskedelmi formákat részesítette előnyben. A hazai arisztokrácia, ha tehette, még Budapestet is kihagyta a számításból, midőn fogyasztási igényeit kívánta kielégíteni, kivált az áruházak fő vásárlói, a nők kerülték feltűnően a budapesti beszerzési forrásokat. Még olyan távoli vidékekről is, mint amilyen Erdély, az arisztokrata hölgyek Budapest helyett inkább Bécsbe mentek, még a század elején is, szokásos évi bevásárlásaikat lebonyolítandó. Amint azt egy memoárban is olvasni: „Az első nagyobb utazás végcélja Bécs volt, ahová te-