Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - GYÁNI GÁBOR Középosztályi fogyasztási kultúra és az áruház

historizáló stíluseszközök segítségével integrálta a nemzeti kultúrába. A német megközelítés elutasította az áruház modernségével adekvát építészeti formákat: e helyett a modern nagyvárosi fogyasztás eme szentélyének úgyszólván a szégyenlős elrejtését ambicionálta. Ez a fajta áruházépítészet kimondatlanul azt sugallta, hogy a kor ultramodern kereskedelmi intézménye szerves folytatása a nemzeti hagyományoknak, s nem valamilyen merőben új és előzmény nélküli fejlemény. Változott a helyzet a húszas évek közepétől-végétől, vagyis attól kezdve, hogy Erich Mendelsohn megtervezte a Stuttgartban és Chemnitzben 1928-30 közt felépített Schocken áruházakat. Ezek az épületek külsőleg is a funkcionális modernség fizikai kifejezéseiként hatottak, így teremtve teljes összhangot az épületek rendeltetése és esztétikai megformálása kö.. 18 zott. Ennek fényében a ( Corvin a (német) hagyományt és nem az éppen még csak kibontakozó új modernista törekvéseket követte. A belső térszerkezet tekintetében is van némi különbség az áruház klasszikus, — francia és német variánsa között. A Corvin ezt az utóbbi mintát vette át, melynek lényegét Ybl a következőkben adja meg: ,,a francia áruházak az egész telket egyetlen egy nagy csarnok számára vehetik igénybe, melyeknek részei nem tagolódnak úgy szét, mint a kevésbé fenyegetett német áruházakban".

19 A Corvin az 1930-as évtized derekán érte el legnagyobb szervezeti kiterjedését. 1937-es adatok szerint osztályainak a száma elérte a 40-et, ebből 34-ben árusítottak ruhaneműt; 1931 óta élelmiszert is kínáltak eladásra (három osztályon), végül három osztály foglalkozott vegyes iparcikkek forgalmazásával. Emellett volt az áruházban ún. atelier, melyet a francia áruházak mintájára honosítottak meg: itt hatvan eladó és varrónő elégítette ki a készruhától továbbra is idegenkedő megrendelők kívánságait. A Corvin méretei, szervezeti rendszere mind-mind valódi nagyáruházra vallanak. 1937-ben 666 alkalmazottainak a teljes száma, közülük 584-en csak eladással foglalkoztak, további 59 fő a varrónő és a techniI • 'í • 2D kai személyzet. Nemcsak a méretek, a szervezeti mechanizmus, de az intézmény működése és fizikai megjelenése szintúgy az áruházi jelleget bizonyítja. A modern, kifejezetten áruházra jellemző marketingtechnikák alkalmazása említhető elsőként, így a levelezési részleg és a vele szorosan egybetartozó reklámtevékenység. A Corvin Budapesten kívül is igyekezett magának vásárlókat toborozni. Ennek volt eszköze a más áruházakból is ismerős levélosztály, amely csak akkor működhetett hatékonyan, ha kellően gondoskodtak a vidékre irányuló hirdeKathleen James: From Messel to Mendelsohn: the urban presense of German department stores. In: G. Crossick—

S. Jaumain, eds.: Cathedrals of Consumption: the iuwpean Deportment Store 1850-1939. Scolar Press, London, 1997. (megjelenés előtt) ív. Ybl Ervin: i. m., 7. old. ?o. Halász Lajos: A Corvin Áruház 50 éve. Kézirat. MKVM irattára. Áruházi iratgyűjtemény