Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - GYÁNI GÁBOR Középosztályi fogyasztási kultúra és az áruház

ció folyamata, melynek az áruház a szervezeti végpontja, valamint, hogy mi gátolta az így induló vállalkozások tényleges áruházzá válását, minduntalan vissza kell utalni erre a társadalomtörténeti feltételre. Az áruház budapesti késlekedése A kiskereskedelem forradalma, a bolti koncentráció folyamata későn indult meg a magyar fővárosban a nyugattal összehasonlítva. Fontos továbbá, hogy a kezdet kezdetén, ráadásul, nem a ruházati kereskedelem, hanem az élclmiszerforgalmazás terén ment végbe koncentráció, amely elütött a nyugati modelltől. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1889-ben ajánlotta a főváros vezetésének a vásárcsarnoki rendszer meghonosítását, hangsúlyozva: ,,a főváros hirtelen megnövekedése és mesés fejlődése folytán a modern közszükségleteknek egész sorozata állott elő... Ilyen érett közszükségletté vált immár az élelmezési vásárcsarnokok intézményének meghonosítása, amitől 1/2 millió lelket számláló fővárosunk egészséges és lehetőleg olcsó élelmezése függ".

7 Érdekes továbbá, hogy az FKT hogyan látta célszerűnek — városképi szempontból — a vásárcsarnokok fizikai elhelyezését. „A dctail-csarnokokra nézve szükségesnek láttuk határozottan kimondani, hogy azok ne a terekre, hanem a házsorba építtessenek. Nem szenvedhet ugyanis kétséget, hogy a fővárosnak nincs elegen7. Források Budapest történetéhez II. 1 873-1919. Szerk.: H. Kohut Mária. Bp., 1971.1 85-186. old. 8. Uo. 186. old. dő tere s a mi van is, többnyire nagyon kicsiny. Ezeket a vásárcsarnokokkal elfoglalni bizonyára nem volna helyes... (sőt) a csarnok czélszerűsége nem is igényli, hogy térre építtessék...".

8 Közismert, hogy 1897-ben adják át az időközben elkészült Központi Vásárcsarnok impozáns, Peez Samu által tervezett neogótikus épületét, és vele egyidőben nyitja meg kapuit a pesti oldalon további négy kisebb fedett piac. Sorrendben az utolsó, a budai részen viszont az első ilyen intézmény 1902-ben készült el a Batthyány téren. A vásárcsarnokok állami elhatározásból és városi beruházásban megvalósuló programjával egyidőben a pesti belvárosban is történt valami olyan, aminek témánk szempontjából különösen nagy a jelentősége. A Kossuth Lajos utca 9. számú épület földszintjén és első emeletén 1896-ban megnyílt a Holzcr Simon Központi Áruház.

9 A kifejezetten női és gyermekruházati cikkeket kínáló, áruház méretű és jellegű bolt Holzcr Simon Kígyó téri, 1869-ben alapított szabóságából, majd a műhely mellett berendezett, női konfekcióruhát árusító „ruhaházából" fejlődött ki. Az 1891ben elhalálozott szabómester nem hagyott a fiára nagy tőkét: hagyatékának „cselekvő" értéke 126.798 forint, aminek a 40 százaléka feküdt házingatlanban, melyre az örökhagyó halálakor 56 ezer forint jelzálog volt betáblázva. Az örökös, Holzcr Sándor nem is az apai örökségből, hanem abból a pénzből emeltette „teljesen külföldi stí9. Az áruházról bővebben I. Gyáni Gábor: Hétköznapi Budapest. Nagyvárosi élet a századfordulón. Városháza, Bp., 1995. 67-73. old.