Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

KÉPÍRÓK VILÁGA - Cs. PLANK IBOLYA Fényképészműtermek Budapesten

lehetett látni, ablakai az udvar télé nyíltak. Nem tudjuk pontosan, Klösz miért választotta ezt a megoldást, feltételezzük, hogy csak a fényképek sokszorosítását végezte itt. A Klösz-műtermek sorában a legutolsó és egyben legmodernebb felépítésére két évvel a millenniumi ünnepségek előtt került sor, a város első számú séta- és pihenőhelyén, a Városligetben. 1894-ben a Klösz család telket vásárolt a Városligeti fasor és a Damjanich utca közti területen, és azonnal hozzákezdtek saját otthonuk és munkahelyük felépítéséhez. A kétemeletes műteremház építési engedélyét azzal a megjegyzéssel adták meg, hogy: „...nyaraló övezetben fekvő telkeken gyár, vagy gyár jellegű iparüzlct czéljára szolgáló építkezés tiltva van, minthogy azonban a fényképészeti műtermek a fenti iparüzletekhez nem sorolhatók, ennélfogva a kért engedély kiadása megadását határoztuk. A neves fotográfus elképzeléseit a városi tanács pozitívnak értékelte mind a terület színvonalának emelése, mind annak üzleti felvirágoztatása szempontjából: „...Bátrak vagyunk pótlólag megjegyezni, hogy nem találkozhatik jogos agálylyal fényképfelvételi helyiség engedélyezése, mert a hatóság a városligeti fasorra nézve máris eltért a legszorosabban értelmezett nyaralójelleg megtartásától. Ezt eléggé illusztrálja a Dr. Glück, Dr. Grünwald és Dr. Batizfalvy-féle 3 gyógyintézet, de leginkább az Operaház és Nemzeti Színház idomtalanul nagy granarimszerű díszletraktára, melyek 5?. Tan. ir.l 2688/1894. 53. Tan. ir.26.880/1894. közt a tervezett fényirda előkelő helyet foglalhat annál is inkább, mert nemcsak az épület lesz előkelő jellegű, hanem az azt ,, , , . „53 látogató közönség is... A 13 szobával, 2 előszobával, 2 kamrával és 3 irodával, valamint különálló melléképületekkel rendelkező műteremépület 1894. november 6-án készült cl.

54 A Klösz-család tulajdonban lévő 1212,03 öles telket 1895 márciusában oly módon osztották ketté, hogy a városligeti fasor felé néző telek 612 öl legyen. Ezen állt a műterem. A Damjanich utca felé eső 600 öl a családi házhoz tartozott. Erdélyi Mór műterme egy reprezentatív bérpalota ötödik emeletén „...A Belváros még mindig egy régi össze-vissza épített város jellegével bír, szűk és rendezetlen utcáiban csak imittamott tűnik föl egy-egy, a kor igényeinek megfelelően épített ház..." írták 1895-ben, közvetlenül az említett városrész egyes részeinek átépítése előtt.

5 Az Erzsébet híd felépítésével és új környezetének kialakításával függött össze az a Belvárost érintő legnagyobb építkezés, amely eldöntötte többek között a Régi Városháza, az Athcneum, a Grassalkovics Palota, a Kígyó tér, a Hal tér és jó néhány műtermet befogadó régi épület lebontását. A barokk és klasszicista építészet értékes emlékei tűntek el nyomtalanul. Klösz György fényképeiről ismerhetjük már csak ezeket az épületeket. 54. Tan. ir. 46397/1894. 55. Építő Ipar, 1895.19. évf. 41-979. szám. október 9.