Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

KÉPÍRÓK VILÁGA - Cs. PLANK IBOLYA Fényképészműtermek Budapesten

felépítésére ....elhatározták ....magokat." A tervezés során figyelembe kellett venni, hogy a város sétahelyéből ne vegyenek el túlságosan nagy helyet, és a sétálók forgalmát se akadályozzák. A kirakatok felépítését természetesen saját költségen vállalták a fotográfusok. Levelükben szerepel, hogy 10 éves időtartamra akarták bérelni a helyszínt, ezt követően a város tulajdonába kerülne az építmény, amelyhez hasonlót külföldön már régóta használtak: „...A tornyocskák csúcsán látható golyók a legélénkebb estvéli órákban légszesz lánggal világítva, a belső üreget felülről lefelé világítják, egyúttal a sétáló közönségre kellemes és szép látványt gyakorolnak. Hasonló kirakó tornyok Parisban.... a népes sétányokon és tereken, különössen pedig a világhírű Boulvárdon mintegy 51 ölnyi távol19 ságban egymástól felállítva találhatók." Józsefváros, Országút 42. sz. Borsos József és Doctor Albert kalandos sorsú füvészkerti műterme A két legismertebb biedermeier festő, Borsos József és Barabás Miklós is áttért a fotografálásra. Kettőjük pályafutása ezen a területen ellenkezőképpen alakult. Barabás kísérlete két év után kudarcba fulladt, Borsos azonban elismert fotográfus lett, és soha nem tért vissza a festészethez. Mindketten 1862-ben nyitottak portréműtermet: egyikük szabad telken álló épületben, a másikuk tetőben kialakított mutera. ÉB 847/1863. 19. ÉB 847/1863. rémmel próbálkozott. Építkezéseik története rendkívül tanulságos a számunkra. A rendelkezésekre álló tervek és iratok is azt bizonyítják, hogy a fotográfusok megélhetésének legfontosabb feltétele a megfelelően és célszerűen kialakított műterem volt, egyedül ez biztosította számukra az eredményes működést. A füvészkerti Borsos-műteremre vonatkozó anyagból kiderül, hogy mivel óriási forgalmat bonyolítottak, a műterem funkcionális berendezésében nemcsak a fényírda, hanem a hozzá kapcsolódó segédhelyiségek és raktárak is központi szerepet kaptak. Barabás ugyanezen megfontolás miatt akarta beépíteni a rendelkezésre álló tetőtér szinte valamennyi zugát. Borsos József egy régi festő barátjával, Doctor Alberttel társulva hozta létre első fényírdáját 1862-ben, az Országút (ma: Kiskörút) és a Kerepesi út által határolt területen, a régi füvészkertben (ma: 20 Múzeum körút 42. sz.). Borsosnak mint portré- és életképfestőnek már neve volt a művészvilágban, de Doctor Albert sem volt ismeretlen a közönség előtt. Közös vállalkozásuk jó híre hamarosan elterjedt a városban, sőt hamarosan országos hírnévre tett szert. A fényképészeti csarnok és a hozzá tartozó kiegészítő, illetve kiszolgáló épületek a füvészkert országúti szélén álltak, közvetlenül a magas kerítés belső oldalán. Itt helyezték el többek között az ország első fotográfiai szaküzletét, a Szentkuty István 20 ÉB 786/1862.