Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

KÉPÍRÓK VILÁGA - LUGOSI LUGO LÁSZLÓ Klösz-napló

minden bizonnyal eltart majd. Azért a nagy Polaroid géppel is készül egy próbafelvétel, de eldöntöm: 4x5-ös színes diára fényképezek. Erről jut eszembe. Amióta ezen a Klösz-történeten töröm a fejem, mindig előjön a kérdés, fekete-fehér vagy színes legyen a mai anyag. Először én is sokat rágódtam rajta, bár ösztönösen egyértelműnek látszott a válasz, hogy színes. De a fekete-fehéret mindannyian jobban szeretjük, jobban műtárgy, jobban szól az „igazi" fényképezésről, a színes inkább csak a nyomdai munkában használható, semmit sem tudunk időtállóságáról, satöbbi, egyszóval jobban becsüljük a fekete-fehéret. Nekem viszont a mai Klösz-anyag mindig is színes volt, de még nem tudtam, miért. És akkor azt gondoltam, azért dolgozom majd színessel, mert az elmúlt száz év alatt — kiszínesedett"a világ. Reklámok, házfalak, autók, ruhák. Ha Klösz képeit nézem, nem tudom elképzelni az asszonyok ruháit meg a szekereket színesben; — időközben megjelent a színes film, és ez is a történet részévé vált, és ez is az idő múlásáról szól. Én ennek a Klösz-kalandnak legelőször azt az ideiglenes címet adtam, hogy IDŐ. Vagy ez lesz a végleges is;