Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)
KÉPVARÁZS - KOLTA MAGDOLNA Képmutogatók Pest-Budán
számítunk, akkor is tízezres tömeg szembesült a megmozdult kép csodájával. A Lumiére-testvérek Európa-járásuk során Budapesten is megfordultak, felvettek egy jelenetet az Opera és a Lánchíd előtt, megörökítették a millenniumi felvonulást, s április 30-án magyarországi megbízottjuk, Eugène Dupont megtartotta az első mozifilm-vetítést a Royal szállóban. „Szaladó néptömegek, robogó vasúti vonat. Az utasok kiszállása, egy tengeri fürdő, kártyázás közben szivarra gyújtó és söröző emberek, mindezek ott élnek, mozognak előttünk. A majd egy éven át zajló Royal szállóbeli filmvetítések mellett vándormozisok is felütötték sátrukat. Pesten a Dohány utcaWesselényi utca sarkán, Budán a Bomba téren 68 dolgoztak a Narten- illetve a Lifkamozik. A Bomba téri ponyvasátor 1902-es hangulatát megörökítő késői visszaemlékezés mintha a több évtizeddel korábbi vásári mutatványosbódékat is idézné egyben. A 15 krajcárért látogatható sátor előtt kikiáltó áll: „Itt látható Sergius nagyherceg meggyilkolása és egy nagy csomó nevettető mozgókép, melytől az öreg megfiatalodik, a szomorúságot vidámság váltja fel. Sokat nevetnek, folyton nevetnek. Ilyet még nem láttak, mozognak az emberek, a lovak, az állatok. Tessék, uraim, hölgyeim, fiatal uraim, csak pár krajcár a belépődíj!... Előt65. Ős-Budavára, 1896. május 29.8. old. Júliustól ezek közül csak a szerpentintánc maradt műsoron, mellette a Tűzoltók működésben, az Indus fakírok, a Jelenet a Trilby drámából, a Kínai mosókonyha és a Párisi vásári jelenet sorakozott. Augusztusban öt filmet hirdettek: A fogorvosnál, az Amerikai gigierlik, a Pont Neuf Parisban, a Tűzoltózenekar, és a Práter-jelenet címűeket. 66. Lásd Kincses Károly: i. m. tem vagy 12 méterre, egy kifeszített fehér vászon. Jobbra egy kisebb pódium, azon volt vagy négy-öt zenész, kürtös, nagydobos, kisdobos, cintányéros és még valamiféle, amit azonban a sötétség miatt nem tudtam kivenni... A sátor közepén néhány pctróleumlámpás pislákolt. A mozgókép a hátam mögött állt, egy magas faalkotmányon, mögötte a gépész ült, ki javította a gépet. Csöngettek. Sötét lett. Előttem a vásznon alakok jelentek meg, kozák lovasok. Egyszerre csak látok egy főúri lovaskocsit, majd embereket, kik a kocsi felé szaladnak és bombát dobnak. A közönség felszisszen. A képen a bomba robban, sűrű, sötét füstfelhőbe takar be mindent. A nagydobos veri a dobot, szól a csinnadratta, én meg lélegzetemet is visszafojtva figyelek. Hirtelen vége mindennek, a zene elhallgat. Kinyitják a bejárót takaró füg69 gönyt, világosság szalad be a sátorba." A sátrak mellett a mozi első lakóhelyei a kávéházak. A kávéházak vonzerejét növelő ötletek között korán felbukkant a vetítés. Vanek József például 1890-ben, az Erzsébet-kőrúton megnyílt új üzletében „saját találmányú" gépei segítségével vetített képekkel szórakoztatja a közönséget. Kohn Lajos, a Dob utcai Kohn-kávéház tulajdonosa 1899. november 1. és 1900. március 19. között szintén színes „sugárképeket" (diapozitíveket) vetített. 71 A diavetí67. Egyetértés, 1896. május 10. Az első mozivetítések kávéházakban, mulatókban zajlottak, a Somossy-orfeum például már Dupont előtt próbálkozott vetítéssel (április 29—május 6. között) 68. Ma Batthyány tér. 69. Horváth Elemér: írások Budapestről képekkel. Id. kiad. 39. old. 70. Bella Vilmos: i. m. 176. old.
