Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

„LEGYEN IRGALMAS, FÉNYKÉPÉSZ ÚR” - BÁLINT GYÖRGY A százéves fénykép

kritikát, hol lírai szerelmi vallomást. Lelkesednek, gúnyolnak, ábrándoznak, vádatcmelnek, játszanak — ki zseniálisan, ki ügyetlenül. Száraz, unalmas emberből sohasem lehet jó fényképész, bármilyen finom és drága a gépe. A „legtárgyilagosabb" fénykép is jobban hasonlít a fényképészre, mint a tárgyra. Daguerre tehát hiába élt és dolgozott? Ellenkezőleg. Találmánya új művészettel gazdagította az emberiséget, és bebizonyította, hogy mindig az ember, a „személyiség" a döntő, és nem a gép. Sok modern gondolkozó ijedten szemléli a technikai haladást, és elgépiesedéstől félti az embert. Figyelmükbe ajánlom a fénykép százéves fejlődését. Legyenek nyugodtak: minden látszat ellenére nem az ember válik géppé, hanem a gép válik emberivé. A „robotember" rémképe alaptalan — helyette itt a gép, melynek egyéni véleményei és szívügyei vannak. Pesti Napló, 1939. január IS. 12. oldal